2018. június archive

Nagyecsedi tanulmányút

Homokbödögei Értékőr tábor 2018.06.18-22.

Homokbödögei Értékőr tábor beszámoló

2018 július BOZÓT

Devecseri iskola Értékőr tábor 2018.06.18-22.

Devecseri iskola Értékőr tábor beszámoló

2018.06.21.-22. Mátészalka, Nyírkarász feljegyzés

Feljegyzés

Terepmunka

Mátészalka, Nyírkarász, 2018. június 21-22.

 

Téma: Kapcsolatépítés, megfigyelések, feljegyzések készítése a különböző típusú települések lakosságáról (a beszélgetések tartalma, kulturális közeg, az érdeklődés, a kapcsolatok, az alapok)

 

„A terepmunka nem titkolt célja többek között a kapcsolatépítés volt: fontosnak éreztük, hogy a résztvevőknek jó kapcsolata alakuljon ki a „tereppel”, azaz a Mátészalkán, Nyírkarászon és annak környékén élő emberekkel, illetve a hazai és külföldi szakembereknek egymással is.

A kiválasztott települések egy tájegységen belül helyezkednek el, mégis két különböző településtípusról beszélünk, hisz Mátészalka egy város, míg Nyírkarász egy falu. Ez adta maga a dolog érdekességét, megfigyeléseinket ez által két különböző környezetben tehettük meg.

Fontos volt számunkra, hogy mindenki jól érezze magát a ,,munka” során, azaz mind a résztvevők, mind a helyi lakosok jó hangulatban vegyenek részt az együttműködésben.

Terepmunkánk során először is megfigyeléseket végeztünk. A résztvevők közül többen vezettek saját, illetve a közösség számára terepmunka naplót, amiben leírták megfigyeléseiket, észrevételeiket. A terepnaplót napi rendszerességgel vezették, melyben megpróbáltak mindent rögzíteni. Ez még nagyon hasznos információforrás lehet az elkövetkezendőkben. A ,,megfigyelők” próbálták a megfigyelt dolgokat személyekhez kötni, ily módon elkerülni a túláltalánosítást. Ezen kívül rögzítésre kerültek a rendszeres, de nem rituális interaktív helyzetek is, amik a terepen előttünk zajlottak, ilyenek a beszélgetések tartalma, résztvevői, illetve a kutató beszélgetései másokkal.

Fontos tényező volt, hogy két különböző településtípust vizsgálhattunk meg. A falu és a város tekintetében más-más volt a kulturális közeg, az érdeklődés, a kapcsolatok, az alapok. A falu egy zártabb közösség, itt jobban megmaradtak a szokások, viszont a falu egy folyamatosan változó közeg, adaptívabb környezet. Ezekből kifolyólag érdekes  megállapításokat tehettünk.

Terveink között szerepel, hogy e tapasztalatok alapján a saját közösségeikben is elkészítjük ezeket a megfigyeléseket, esetleg interjúztatunk, hogy ezek segítségével fel tudjuk vázolni településeink, helyi közösségeink társadalmi felépülését, rétegződését.”

 

 

Elemzés

Mátészalka

Társadalmi viszonyok

A város lakossága 2019-ben 16.910 fő volt, a népesség az 1990-es népszámlálás alkalmával érte el csúcsát, akkor 19.069 lakta a települést. A cigányság aránya 2001-ben 3%, 2011-ben 7%. A lakosság mintegy fele rendelkezik érettségivel ennek körülbelül 1/3-a szerzett diplomát felsőoktatási intézményben. A lakosság több mint negyede nyugdíjas, mintegy 5%-a munkanélküli.

 

Gazdaság

A gazdaság a kelet-magyarországi viszonyoknak megfelelően működik. kistérségi központként megfelelő munkaerő felvevő képességgel rendelkezik, de viszonylag alacsony a magas képzettségűekre való igény. Kiemelkedő vállaltok, gazdasági szereplők nincsenek, az átlagkereset az országosan jellemzőnél alacsonyabb.

 

Kultúra

A néphagyományok művelésével a Szatmár Néptáncegyüttes és a Dancs Lajos Népdalkör foglalkozik. A helyiek viselkedésében, a nyelvjárásban, az etnikumok közti együttműködésekben teten érhető az évszázados gazdálkodási és kereskedő kultúra. A hagyományőrzés felé elfogadóan, tisztelettel fordulnak, bár nagy tömegeket ma már nem képvisel ez a műfaj. Örömteli viszont, hogy van egy nagy létszámú helyi művészetoktatási intézmény, melyben a fiatalok újjáélesztik a szatmári kultúrát. Egyre többen tanulnak tovább művészeti középfokú, vagy felsőfokú képzésben, közvetlen kapcsolat van a nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziummal.

 

 

Nyírkarász

Társadalmi viszonyok

A település lakossága 2019-ben 2,305 fő csúcsát 1960-ban érte el a 3.173 fős létszámmal. A cigányság aránya 2001-ben 1%, 2011-ben 3%.

Gazdaság

A helyiek szinte kizárólag a gazdálkodásból, illetve a helyi szolgáltatásokból élnek, jelentős gazdasági tényezők nincsenek.

 

Kultúra

Nyírkarászona Dankó Hagyományőrző Néptánccsoport foglalkozik a helyi népművészeti örökség továbbéltetésével. A csoportban minden korosztály képviselteti magát, kiváló gyermek táncosok, népdalkör és nyugdíjas dalkör is található a településen. Mindezeknek szépen helyreállított, barátságos közösségi ház ad otthont, melyet ottlétünkkor hasonlóan barátságos közösség üzemeltetett. A helyiek összefogással hozzák létre rendezvényeiket, ünnepeiket.

 

Feladatok:

Beszélgetés a Művészeti iskola vezetőivel, tapasztalatok leszűrése.

Beszélgetés a nyírkarászi vezetőkkel, nyugdíjasokkal, dalkör, tánckör tagjaival.

Előadás tartása mindkét helyszínen kiemelkedő táncmesterekkel.

Az előadás élményeinek elemzése.

 

 

Tóth Béla – intézményvezető, néptánc pedagógus:

Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület által hozott/szervezett előadás hatalmas élményt nyújtott a gyerekeknek. Az intézmény szívesen fogadta be az improvizatív, emberi tulajdonságokat előtérbe helyező előadást. A programra a jelenlegi tanítványi kör mellett az elszármazottak és a pedagógusok köre is jelentős számban volt kíváncsi, ez jelzi a bemutatkozók iránti érdeklődést és tiszteletet. A péntek esti időpont mellett is telt házas érdeklődés volt. Ez jelzi, hogy a kisváros komolyan veszi a kultúrának ezt az irányát.

A gyerekekről: Az iskola nagyobb létszámú és sikeresebb, mint a környék nagyvárosainak hasonló iskolái átlagban. Ez részben a szakmai alaposságnak, a tetten érhető pedagógusi elhivatottságnak, részben pedig a hagyományalapú gondolkodásmódnak köszönhető. Sokan jutottak el rokon szakmákat oktató középiskolákba, többen választották a néptánc pedagógusi szakmát is, tehát az oktatási munkát kifejezetten sikeresnek érzi. Másodlagos siker, hogy sokan visszatérnek a térségbe és Szatmár, Nyírség művészeti életének alakítóivá válnak. Az iskola erős kisvárosi közösséget formált, mely befogadó az érdeklődők számára és nyitott a művészetek más műfajaihoz is.

 

Szalmási József – polgármester Nyírkarász:

Kerekes székes emberként az átlagosnál is jobban értékeli és segíti a mozgásnak minden formáját. Nyírkarász szép múltra tekint vissza a néptáncos és más táncos közösségeket tekintve. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a település díszpolgárai közt két néptánc mester és két balett művész is van, akikre méltán büszke a falu. A terepmunkában és a helyi előadásban is jelenlévő, helyi érdekeltségű szakember, Végső Miklós külön vonzerő volt az előadás közönségének szervezésénél. A fiatalok büszkén vettek részt az estében és mutatták be tudásukat, majd várakozással ültek a közönség soraiban, hogy mesterüket láthassák. Az öröklődés és a példaképség legjobb példája. A település minden módon segíti az ilyen közösségek működését, büszke rá, hogy minden korosztályt képviselnek a néptáncos, népdalos csoportok.

 

Népdalkör tagjai:

Az Idősek otthona segítette a dalkör létrejöttét, mely természetesen elsősorban Szatmár dalos kultúrájával foglalkozik. Keresik a bemutatkozási lehetőségeket, elsősorban a térség kisebb eseményein lépnek fel, beleértve természetesen a falu programjait. Figyelik gyakorta átélik a néptáncos eseményeket, keresik az ilyen közösségekkel való együttműködés lehetőségét. Az előadás nagy hatással volt rájuk, büszkék a falujukból elszármazott szereplőre, Végső Miklósra.

 

Kontra Ágnes néptáncművész, a magyar Állami Népi Együttes tagja:

A helyi néptáncos életnek köszönheti szakmáját és az életében kialakult értékítéletét, jellemének nagy részét. A közösségben nevelkedés megtanította a közösségi értékek tiszteletére, táncos szakmájában is mindig társaival együtt örült a továbblépésnek, nem szeretett kiemelkedni, mások terhére előbbre jutni. Ennek ellenére lett sikeres és ez számára nagyobb eredmény, mintha a siker gyorsan, másokon átgázolva érte volna Őt. Az előadás a régi éveket idézte. A hatalmas érdeklődés bebizonyította számára, hogy a kultúra értékei nem halványultak el a kis faluban. Örül, hogy a szomszédos falvak és a helyi közösségek fiataljai is bemutatkoztak, képviselték a térséget. Igazi közösségi élménycsomag volt ez a program.

2018.06.21.-22. Mátészalka, Nyírkarász

A program időpontja: 2018. június 21-22.

A program helyszíne: Mátészalka,Nyírkarász
A program szervezője: Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület
Érintettek létszáma: 50 fő

 

A terepmunka nem titkolt célja többek között a kapcsolatépítés volt: fontosnak éreztük, hogy a résztvevőknek jó kapcsolata alakuljon ki a „tereppel”, azaz a Mátészalkán, Nyírkarászon és annak környékén élő emberekkel, illetve a hazai és külföldi szakembereknek egymással is.

A kiválasztott települések egy tájegységen belül helyezkednek el, mégis két különböző településtípusról beszélünk, hisz Mátészalka egy város, míg Nyírkarász egy falu. Ez adta maga a dolog érdekességét, megfigyeléseinket ez által két különböző környezetbe tehettük meg.

Fontos volt számunkra, hogy mindenki jól érezze magát a ,,munka” során, azaz mind a résztvevők, mind a helyi lakosok jó hangulatban vegyenek részt az együttműködésben.

Terepmunkánk során először is megfigyeléseket végeztünk. A résztvevők közül többen vezettek saját, illetve a közösség számára terepmunka naplót, amiben leírták megfigyeléseiket, észrevételeiket. A terepnaplót napi rendszerességgel vezették, melyben megpróbáltak mindent rögzíteni. Ez még nagyon hasznos információforrás lehet az elkövetkezendőkben. A ,,megfigyelők” próbálták a megfigyelt dolgokat személyekhez kötni, ily módon elkerülni a túláltalánosítást. Ezen kívül rögzítésre kerültek a rendszeres, de nem rituális interaktív helyzetek is, amik a terepen előttünk zajlottak, ilyenek a beszélgetések tartalma, résztvevői, illetve a kutató beszélgetései másokkal.

Fontos tényező volt, hogy két különböző településtípust vizsgálhattunk meg. A falu és a város tekintetében más-más volt a kulturális közeg, az érdeklődés, a kapcsolatok, az alapok. A falu egy zártabb közösség, itt jobban megmaradtak a szokások, viszont a falu egy folyamatosan változó közeg, adaptívabb környezet. Ezekből kifolyólag érdekes  megállapításokat tehettünk.

Terveink között szerepel, hogy e tapasztalatok alapján a saját közösségeikben is elkészítjük ezeket a megfigyeléseket, esetleg interjúztatunk, hogy ezek segítségével fel tudjuk vázolni településeink, helyi közösségeink társadalmi felépülését, rétegződését.

Gógánfai témahét 2018.06.18-21.

Gógánfai témahét Vasi táncok és közösségfejlesztésre szolgáló népi játékok beszámoló

2018.06.17.-18. Nagyecsedi tanulmányút feljegyzés

Feljegyzés

Tanulmányút

Nagyecsed, 2018. június17-18.

 

Téma: A nemzetiségek tánckultúrájának egymásra való hatása, ennek szerepe a lakosság mindennapjaiban és gyermekek szemléletének formálásában

 

„A gazdag motívumkészlettel rendelkező, archaikus elemeket is őrző, országosan ismert nagyecsedi táncok fejlődését nagymértékben befolyásolta a cigányok tánckultúrája is.

Ezen a területen nagyon jól megfigyelhető, hogy a cigányság és magyarság kapcsolata az évtizedek alatt hogyan vált egyre szorosabbá, a közös pont a tánc által. A két fél táncai a mai napig nagy hatással vannak egymásra.

A tanulmányút alatt megtapasztalhattuk milyen módon befolyásolják pozitív irányba egymást a különböző tánckultúrák. Megfigyelhetővé vált, hogy ez a jelenség nem csak a tánc területére, de a mindennapi életre is hatalmas nagy hatást gyakorolt és gyakorol.A gyermekek már kiskorban érintkeznek ezzel a különös kulturális egyveleggel, ami egy remek impulzus számukra. Erősen befolyásolja őket az életük további szakaszaiban. Itt tényleg érzékelhetővé vált, hogy idősek és fiatalok, magyarok és romák együtt táncolnak és egy célért küzdenek, a hagyományaikért.”

 

 

Elemzés

 

Népesség, népcsoportok

2019-ben a város lakossága 6.467 fő volt, 1960-ban érte el a legmagasabb lélekszámot, ekkor 8.348 volt a lakosság száma

2011-ben a város lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát, de a helyiek szerint a cigány lakosság aránya kb. fele az összlakosságénak.

 

Gazdaság

A közelmúltban az egyetlen komoly munkáltató a TSZ volt, jelenleg a településen nagyon kevés a munkalehetőség, ezért sokan elköltöznek, vagy a közeli városokban, településeken, Nyugat-Európában vállalnak munkát.

 

Kultúra

Nagyecsed országszerte ismert népművészetéről, nemcsak a múltban, de a jelenben is. A városban 3 népművészeti hagyományőrző csoport működik, egyikük a cigány hagyományok őrzésével, átadásával foglalkozik.

 

Népművészet mesterei

Molnár Lajos (1889–1970) táncos.

Bulyáki Gergely (1905–1979) táncos.

Bíró Lajosné (Erdélyi Erzsébet) (1897–1987) táncos.

Rostás Mihály (1937–2002) mesemondó.

„Rákóczi” Kovács Gusztáv (1937–2007) táncos.

Szabó Lajosné (Czine Rozália) (1936) táncos.

 

Rendezvények:

Szatmár Határok Nélkül, református találkozó

Ecsedi-láp Fesztivál

Lápi disznótoros

Országos Nagyecsedi Verbunkverseny

 

Megállapítások

A településen régóta él jelentős számban a cigány nemzetiség, ami feltételezi a társadalmi és kulturális kölcsönhatást a magyar lakossággal. Ennek nagyon szép példái jelennek meg mind a magyarok mind a cigányság táncaiban: a nagyecsedi „Magyar verbunk” mind előadásmódjában, mind motivikájában tartalmaz a cigányságra jellemző elemeket, összevetve a többi település verbunkjával, míg a cigányság körében a jó táncosok ismerték, el is járták a verbunkot és a csárdást.

Napjainkban a köznevelésben a magyar és cigány gyerekek azonos feltételek mellett, együtt vesznek részt, tehát mindennapos a kultúrák érintkezése ebben az életkorban. Ez azonban a felnőtté váláshoz közeledve, felnőtt korban már kevésbé jelenthető ki, vannak ugyan közös kapcsolódási pontok (közös fellépések, részvétel rendezvények alkalmával), de nem jelenthető ki a totális együttműködés, mint ahogyan ez nem is kell alapvető cél legyen.

 

A jó értelemben vett sikeresség mind a két társadalmi csoportnál jelen van, nagyobb arányban, mint más cigányok lakta településeken. A sikeres romák (Nagyecsedi Fekete Szemek zenekar, Bódi Guszti, Kalyi Jag Együttes, Etnorom Együttes, Romengo Együttes, stb…) mind-mind a helyi hagyományőrző szervezetből kerültek ki. A leghíresebb táncosokat (Balogh Béla, Balázs Gusztáv…) az egész szakmai világ ismeri, van, aki nemzetközi hírű koreográfussá vált, Hollandiában él. A helyben maradó cigányság is kiemelkedő színvonalon éli az életét, többen sikeres vállalkozók, építőiparban, turizmusban tevékenykednek. Ami talán még ennél is fontosabb: a társadalom megbecsült, egyenrangú tagjai. A magyar csoport tagjai szintén nagy hírnévre tettek szert. A faluban élő, megidősödött korosztályú embereket országos megbecsülés övezi, emberi példaképekké váltak, akiket – gyakran időskori tévelygéseik ellenére – büszkén vállalnak a mai közösség fiataljai, példaképként említik őket. Több dinasztia is fellelhető, ahol nagyszülőig, dédszülőig vezethető vissza a hagyományos tudás átörökítése.

 

Verseny, siker

Érdekes, hogy – bizonyára a kulturális helyek távolsága miatt – Nagyecsedről sokan próbálkoztak a rövid távú sikeresség útjával (szintetizátoros lakodalmi zene, nagyvárosi táncshow-műsorok, stb.). Ez a változás életminőség javulással kecsegtetett, mely gyakran be is következett. Hosszabb távon viszont az tapasztalható, hogy az ilyen próbálkozásokból lassan visszatérnek a szerepelők a mélyebb kultúrát képviselő tevékenységek felé. Kellő intelligencia és elegendő jó példa van tehát ahhoz, hogy a hiteles, torzítatlan értékek révén is lehet valaki sikeres. Nem beszélve arról, hogy ez a siker nagyobb szakmai tudást feltételez, melyet a szakmai környezet is jobban elismer. A tapasztalatok szerint a széles hatókörű versenyeken gyakran szerepelnek nagyecsedi fiatalok, vagy olyan környékbeli táncosok, akikre a nagyecsedi tánckultúra nagy hatással volt, akár a saját hagyományukként kezelik. Ezek a fiatalok kimutathatóan nagyobb arányban érnek el sikereket, mint más hasonló települések táncosai. Ez egyértelműen a közösség fejlesztő hatásának köszönhető. A verseny – néhány kivételtől eltekintve nem hozott jelentős személyiségváltozást. A helyiek elmondása szerint a sikertől megmámorosodott társaik a nagyvárosi (budapesti) társaságok rossz hatását ötvözték magukba.

2018.06.17.-18. Nagyecsedi tanulmányút

A program időpontja: 2018. június 17-18.

A program helyszíne: Nagyecsed
A program szervezője:Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület
Érintettek létszáma: 50 fő

 

 

A magyar táncfolklorisztikai egyik híres helyszínét, a magyar néptáncmozgalom egyik legismertebb táncos települését, Nagyecsedet látogattuk meg.

A gazdag motívumkészlettel rendelkező, archaikus elemeket is őrző, országosan ismert nagyecsedi táncok fejlődését nagymértékben befolyásolta a cigányok tánckultúrája is.

 

Ezen a területen nagyon jól megfigyelhető, hogy a cigányság és magyarság kapcsolata az évtizedek alatt hogyan vált egyre szorosabbá, a közös pont a tánc által. A két fél táncai a mai napig nagy hatással vannak egymásra.

 

A tanulmányút alatt megtapasztalhattuk milyen módon befolyásolják pozitív irányba egymást a különböző tánckultúrák. Megfigyelhetővé vált, hogy ez a jelenség nem csak a tánc területére, de a mindennapi életre is hatalmas nagy hatást gyakorolt és gyakorol. A gyermekek már kiskorban érintkeznek ezzel a különös kulturális egyveleggel, ami egy remek impulzus számukra. Erősen befolyásolja őket az életük további szakaszaiban. Itt tényleg érzékelhetővé vált, hogy idősek és fiatalok, magyarok és romák együtt táncolnak és egy célért küzdenek, a hagyományaikért.

A nagyecsedi együttesek a lassú és friss csárdás, botoló és cigány csárdás, cigány szóló, páros szóló és a magyar verbunk tánchagyományát éltetik tovább, melyeket elődjeik hagytak rájuk.

Ezek a nagyecsedi táncok mára már szerepelnek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékében.

A település elzártságának köszönhetően változatlan formában maradt meg e jellegzetes tánckészlet, a gazdag, egyedi motívum­anyag, a dalkészlet s a táncokhoz kapcsolódó szokások.

Tanulmányút Dunaföldváron

Betűk átméretezése
Kontraszt