2018. július archive

Bozót néptáncoktatások

Beszámoló 1 letöltése

Beszámoló 2 letöltése

Beszámoló 3 letöltése

Beszámoló 4 letöltése

Beszámoló 5 letöltése

2018. augusztus 7-8., Kiscsősz – Műhelymunka

Kiscsőszi műhelymunkára kerül sor Kiscsőszön 2018. augusztus 7-én és 8-án. A műhelymunka feladata a tanulmányutakon, terep- és műhelymunkákon összegyűjtött információk rendszerezése, megvitatása. Kiemelt témakörök:

  • a gyermekek oktatása, fejlesztése, közösségbe való bevonása a néptánc által (önértékelési, együttműködési, értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése)
  • a különböző tánccsoportok személyi, nemi, korosztályi összetétele, a más kultúrákhoz való viszonyulásuk, viselkedésük
  • a különböző tánckultúrák befolyásoló tényezői a táncban és a mindennapokban
  • a bemutatott, tudatos tánctanítási módszertan által végzett oktatás hatásai
  • a falu és a város kulturális szokásainak, kapcsolatainak összehasonlítása
  • a helyi közösségek belső erejének, szellemiségének, kohéziójának vizsgálata
  • a magyar néptánckultúra technikai összetétele
  • történeti áttekintés a néptánc fejlődésének tekintetében

A műhelymunka végére már a program záródokumentumába bekerülő gondolatokat kívánunk megfogalmazni.

Soproni Értékőr tábor 2018.07.18-22.

Soproni Értékőr tábor beszámoló

2018 augusztus BOZÓT

2018.07.17.-18. Műhelymunka Sopron feljegyzés

Feljegyzés

Műhelymunka

Sopron, 2018. július17-18.

 

Téma: a táncoktatás, tanulás módszerei – elmélet, mozgástechnikai elemzések

 

„Programunk során fontos hangsúlyt fektetni a néptánc elméleti aspektusaira is. A soproni műhelymunka ebből kifolyólag nem a tánc gyakorlati, Sopron környéki specializációjának megismeréséül szolgált, hanem annak elméleti, mozgástechnikai elemzéséül. A jelenlévők azt tanulják meg, hogyan legyenek tudatos, jól alkalmazkodó táncosok, kíváncsiak a magyar néptánc mélységeire, megvizsgálva a táncok széles skáláját az egyszerű, kezdetleges típusoktól a fejlett változatokig – a soproni tánctípus jellegzetes darabjain keresztül.

 

A műhelymunka célja – az élményszerzés mellett – olyan mesterekkel való megismerkedés, együttműködés, akik kiváló pedagógusként és táncos szakemberként is megfelelő mintául szolgálnak az ifjúsági korosztály számára. Mindemellett fontos, hogy a táncos szakemberek el tudjanak mélyülni egy tánctípus történelmében, az egymásra épülő motívumkincsben felfedezzék az idő és fokozatosság adta lehetőségeket, a táncok előadásában pedig nemcsak a tánc funkcióját, hanem táncos mintákon keresztül egyfajta feldolgozó szemléletet kaphassanak.

 

A résztvevők archív filmanyag segítségével ismerkedhettek meg a tájegység tánckultúrájának fejlődéstörténetével, a látott táncanyagokat a mai táncoktatás lépéseivel összevetve kapcsolatot vonhattak a hagyomány és mai oktatás vetületeivel. A visszacsatolás a táncosok részére nem csak a technikai fejlődést teszi lehetővé, de közelebb is kerülhetnek a történelmi fejlődés során létrejött mozdulatokhoz. Megtanulhatták hogyan lehet néhány táncelem ismeretével saját táncot megfogalmazni, a bemutatott anyag stilisztikai jellegzetességeit miként lehet elsajátítani.”

 

 

A műhelymunka fő feladata, annak bemutatása, megvitatása volt, hogy milyen módszerekkel, tevékenységeken keresztül érhető el, hogy a táncos fiatalok egy-egy adott tájegységre vonatkozóan stílusosan, megfelelő tánctechnikai készséggel, szerkesztésmóddal sajátítsák el a konkrét táncanyagokat, ezzel együtt kialakítsák saját „táncukat”, tehát természetesen, a rájuk jellemző habitussal „használják” a tanultakat.

A nap során két tájegység ugrós táncain keresztül vizsgáltuk a módszertani folyamatokat, a tanítás-tanulás összhangjában. Mindkét tájegység táncainak tanítása két szakaszból állt, az első szakaszban a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Filmtárából vetített archív táncgyűjtések megtekintésével elemezték a résztvevők interaktív módon a táncra jellemző alaplüktetést, a motívumait, az ezekkel összefüggő súlyvételek ritmikai változatait, minőségét valamint az ezekhez kapcsolódó gesztusrendszert, amelyek összességében meghatározzák egy-egy tánc stílusát. Ezt követően táncgyakorlat-foglalkozáson próbálták ki, sajátították el az elemzett mozdulatokat, összehasonlítva, a legegyszerűbb természetes mozgásformákkal (lépés, ugrás, futás, fordulás) levezetve az ezek során jelentkező végtaghasználattal való rokonságot.

A tréningeket tartó szakemberek ezáltal vezették rá a résztvevőket arra, hogy hogyan függ össze a paraszti élet mozgásformáival a parasztemberek alapvető mozgáskészsége, illetve milyen logikát érdemes alkalmazni a táncelemzések során, hogyan lehet ezt a gyakorlatban élethűen, természetesen, mégis az egyén habitusára jellemző módon gyakorlatba ültetni, eltáncolni.

A műhelymunka foglalkozásait Szabó Szilárd és Sipos Ferenc vezették, akik szakavatott ismerői a somogyi és a rábaközi (Sopron-környéki) táncoknak.

 

Összegzés

 

A műhelymunka elméleti szakaszában megfogalmazott célok megvalósulása, – amely szerint a fentiekben vázolt és később alkalmazott módszertani gyakorlatok által a táncos kialakíthatja saját, a tájegységre, falura jellemző mozgáskészletét, melyet stílusosan képes alkalmazni az improvizáció során – jól nyomon követhetők voltak a táncgyakorlati foglalkozások során. Beigazolódott, hogy megfelelő (fizikai, szellemi) felkészültséggel a diák is képes az önfejlesztésre, amennyiben ismeri a megfelelő módszereket, módszertani lépéseket. Így lerövidíthető a hagyományosan vizuálisan, utánzással, berögződés útján kialakult egyéni táncstílus kialakulásának, kialakításának időtartama.

 

Miért fontos ez…?

Az egyén a közösséget formáló alkotórész. Pozitív tulajdonságai átragadnak, öröklődnek, negatív tulajdonságai adott esetben szintén. Ez természetesen a közösség belső kultúrájától és annak vezetőitől függ. A negatív tulajdonságok megítélése mindig közös feladat, lassan észlelődik, lassú a reagálás is, hiszen kellemetlen maga a problémakör. A pozitív tulajdonságok felfedezése és az azokra való reagálás gyors, szinte azonnali. A jó emberek tehát hamar építhetnek közösséget, a negatív szelleműek viszont lassabban tehetik tönkre a már létrehozott együttműködést.

Minél több pozitív tulajdonságokkal rendelkező fiatalt kell, hát a világba bocsájtanunk. A tanulás képességét alapértékként kezelve azt gondoljuk, hogy egy jól reagáló, az információt megfelelően szűrő, meglátó személyiség általánosan is pozitív hatással lehet a társadalomra. Fejleszti saját általános képességeit és ezáltal példákat is ad a körülötte lévők számára. A megnevezett két táncmester éppen ilyen emberek. Látható, hogy mindkettejük köré egy egész régió életét meghatározó közösségi rendszer épült fel, melyek nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, szakmailag elismertek.

Műhelymunka Sopron képek

2018.07.14. Élő Értékek a Somló-Ság Kulturális Tengelyén

2018.07.17.-18. Műhelymunka Sopron

A program időpontja: 2018.07.17.-18.

A program helyszíne: Sopron
A program szervezője: Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület
Érintettek létszáma: 25  fő

 

 

Programunk során fontos hangsúlyt fektetni a néptánc elméleti aspektusaira is. A soproni műhelymunka ebből kifolyólag nem a tánc gyakorlati, Sopron környéki specializációjának megismeréséül szolgált, hanem annak elméleti, mozgástechnikai elemzéséül. A jelenlévők azt tanulják meg, hogyan legyenek tudatos, jól alkalmazkodó táncosok, kíváncsiak a magyar néptánc mélységeire, megvizsgálva a táncok széles skáláját az egyszerű, kezdetleges típusoktól a fejlett változatokig – a soproni tánctípus jellegzetes darabjain keresztül.

 

A műhelymunka célja – az élményszerzés mellett – olyan mesterekkel való megismerkedés, együttműködés, akik kiváló pedagógusként és táncos szakemberként is megfelelő mintául szolgálnak az ifjúsági korosztály számára. Mindemellett fontos, hogy a táncos szakemberek el tudjanak mélyülni egy tánctípus történelmében, az egymásra épülő motívumkincsben felfedezzék az idő és fokozatosság adta lehetőségeket, a táncok előadásában pedig nemcsak a tánc funkcióját, hanem táncos mintákon keresztül egyfajta feldolgozó szemléletet kaphassanak.

 

A résztvevők archív filmanyag segítségével ismerkedhettek meg a tájegység tánckultúrájának fejlődéstörténetével, a látott táncanyagokat a mai táncoktatás lépéseivel összevetve kapcsolatot vonhattak a hagyomány és mai oktatás vetületeivel. A visszacsatolás a táncosok részére nem csak a technikai fejlődést teszi lehetővé, de közelebb is kerülhetnek a történelmi fejlődés során létrejött mozdulatokhoz. Megtanulhatták hogyan lehet néhány táncelem ismeretével saját táncot megfogalmazni, a bemutatott anyag stilisztikai jellegzetességeit miként lehet elsajátítani.

XIV. Kiscsőszi Pajtafesztivál beszámoló

Beszámoló letöltése

Kutatási tevékenység végzése a Kiscsőszi Pajtafesztiválon

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00054 számú „Érték, vagy eszköz?” – A népi kultúra közösség – és személyiségformáló hatásai, ezek eltérései a módszerek, divatok összehasonlítása alapján” című projekt keretében 2018. július 10-én Kiscsőszön a Pajtafesztivál rendezvény sorozaton kvalitatív, és kvantitatív adatgyűjtés történt.

A résztvevő táncegyüttes vezetők közül több személlyel interjú készítése történt. Az itt rögzített interjúk a későbbi elemzési munkában kerülnek felhasználva. Ezek segítségével a kutatás és a projekt céljához szervesen igazodó kérdések segítségével komplexebb képet kaphatunk a vizsgált témában. A kérdések négy főbb témakört öleltek fel. Az első kérdéscsoport a táncegyüttes vezető személyére, illetve a vezetett együttesére fókuszált, melyben kiemelt szerepet töltött be a belső (táncegyüttes), illetve a szűkebb társadalmi környezetet, közösséget érintő kérdések. A második kérdéscsoport a táncegyüttesek versenyeztetésével kapcsolatos kérdéseket tartalmazta. A harmadik kérdéscsoportban a kutatás címében rejlő kettősségének megítélésével kapcsolatos véleményekre fókuszált. A negyedik témakör a külhoni táncegyüttesekről alkotott véleményt járta körül.

A megkérdezett személyek a helyi társadalom közösségformálásban résztvevő aktorai, így rálátásuk nem csak a táncegyüttesre korlátozódik, hanem a szűkebb környezetet is behatóan ismerik.

Ezzel párhuzamban a külhoni együttműködő partnerek részére átadásra került papír alapon a kutatás kérdőíve. Így lehetőség adódik, hogy a minta elemszámát növeljük.

Betűk átméretezése
Kontraszt