2018. augusztus archive

“Együttélésben” kultúrák találkozása a Somló-Ság vidékén

Népfőiskolai Vándorakadémia

Pálpataka tánctábor

2018 szeptember BOZÓT

Fizikai munkatársat keresünk

2018.08.14.-15. Székesfehérvári tanulmányút feljegyzés

Feljegyzés

Tanulmányút

Székesfehérvár, 2018. augusztus14-15.

 

Téma: felmérés a versenyre készülők körében a Békéscsabai Felnőtt Szólótánc Verseny felkészítőjén (versenyszellem, motiváció)

 

„A program nem csak a táncművészet fizikális felkészülésére és fejlesztésére nyújtott lehetőséget. A viseletek változatosságának bemutatása, a történelmi archív felvételek által bemutatott történeti áttekintések is elősegítették a táncosok egyéni stílusának kialakítását.

Ezalatt a részvevők körében készített gyors felmérés rávilágított arra, hogy a fiatalok többségét a versenyszellem motiválja. Egy rangos eseményen való részvétel, egy sikeres fellépés komoly előnyt nyújt a későbbi, táncos karrier során. A hiteles bemutatóhoz elsajátítják a tánc és tájegységi népviseletek kötelező elemeit, e-mögött azonban első sorban nem a hagyományőrzés a fő motivációs erő, hanem egy adott versenyen elérhető siker reménye. Az esemény zárásaként megtartott táncházban a résztvevők bemutathatták az eltelt két nap alatt tanultakat.”

 

 

A meglátogatott program során a Szólótánc versenyre jelentkezők a kötelező táncok anyagaival ismerkedhettek meg szakavatott pedagógusok által. A vizsgálatunk arra terjedt ki, hogy a szabadon választott táncanyagok kiválasztását mi indokolta, és ez milyen összefüggésben van a versenyre való nevezés motivációjával.

 

Megállapítások

A versenyzők kisebb része, mintegy harmada nevezte meg a nevezés indokaként a hagyományőrzést, azt hogy megmutassa milyen hitelesen elsajátította a választott táncanyagot. Ezen versenyzők kevesebb, mint a fele hozott saját, a környezetére jellemző táncot, a többiek a közelmúltban tanult, vagy kedvencként jelölt táncokat választottak.

A többséget elsősorban a versenyen elért siker, az egyéni elismerés motiválta a jelentkezésnél, ők a divat, virtuozitás, látványosság alapján választottak táncanyagot.

Ami nagyon fontos, hogy ezen a szinten kivétel nélkül a tánc szeretete a közös nevező, itt mindenki önálló döntés alapján vesz részt a megmérettetésen.

A szereplők egy része az átszellemülés és ráhangolódás látszatát keltve olyan képet mutat önmagáról, melyet nem ismerünk tőle, valójában nem önmagát adja. Többen tanácsot kértek a jelen lévő mesterektől. A kapott javaslatokat láthatóan nem nagyon érvényesítették a bemutatkozásukban, tehát valójában egyszerű udvariassági, önmegnyugtató gesztus volt, mely nem befolyásolta a versenyző önmagában elhatározott – sajnos gyakran tévesen megfogalmazott – produkcióját.

Székesfehérvári tanulmányút képek

2018.08.14.-15. Székesfehérvári tanulmányút

  • program időpontja: 2018.08.14-15.

A program helyszíne: Székesfehérvár

 

A program szervezője: Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület

Érintettek létszáma: 25 fő

 

A tanulmányút során, hogy komolyabb képet kapjunk a hagyományőrzés és verseny kapcsolatáról, a székesfehérvári gyermek, ifjúsági, valamint felnőtt szólótánc verseny felkészítő hétvégéjére látogattunk el. A békéscsabai Országos Felnőtt Szólótánc Verseny első megrendezése óta a táncosok, szólisták legrangosabb versenyei közé tartozik. Az erre való felkészülést biztosította a székesfehérvári esemény, melyre nem csak hazai, de határon túli néptáncosok is érkeztek.

 

A megrendezett táncoktatás, nem csak a lehető legmegfelelőbb technikai hátteret biztosította a felkészüléshez, de az oktatásban is kizárólag országosan elismert szakemberek vettek részt. A képzések mindkét nap 3-3 órás intenzív tanfolyam formájában kerültek lebonyolításra, délelőtt 10:00 és délután 18:00 között.

Az előre megadott, valamint szabadon választható táncok közül az alábbiakkal ismerkedhettünk meg:

 

  • Férfiszóló:
  • Rábaközi dus – (Molnár Gábor)

 

  • Györgyfalvi legényes – (Busai Norbert)

 

  • Páros:

 

  • Gömöri lassú és friss csárdás – (Kupec Mihály és párja)

 

  • Vajdaszentiványi sebes forduló és cigány csárdás – (Busai Norbert és Busai Zsuzsanna)

 

A képzést tovább segítette, hogy a táncosok élő zenei kíséretre fejleszthették tudásukat, melyet a Zagyva Banda biztosított. Ez alatt a táncosok folyamatos kapcsolatot tarthattak fent a zenészekkel, mely elősegítette színpadi bemutatójukat.

A program nem csak a táncművészet fizikális felkészülésére és fejlesztésére nyújtott lehetőséget. A viseletek változatosságának bemutatása, a történelmi archív felvételek által bemutatott történeti áttekintések is elősegítették a táncosok egyéni stílusának kialakítását.

 

Ezalatt a részvevők körében készített gyors felmérés rávilágított arra, hogy a fiatalok többségét a versenyszellem motiválja. Egy rangos eseményen való részvétel, egy sikeres fellépés komoly előnyt nyújt a későbbi, táncos karrier során. A hiteles bemutatóhoz elsajátítják a tánc és tájegységi népviseletek kötelező elemeit, emögött azonban első sorban nem a hagyományőrzés a fő motivációs erő, hanem egy adott versenyen elérhető siker reménye. Az esemény zárásaként megtartott táncházban a résztvevők bemutathatták az eltelt két nap alatt tanultakat.

2018.08.07.-08. Műhelymunka feljegyzés

Feljegyzés

Műhelymunka

Kiscsősz, 2018. augusztus7-8.

 

Téma: Egyeztetés, elemzés

 

„A műhelymunka szervezésének egyik fő szempontja volt, hogy a különféle elméleti és gyakorlati tudásanyagot – mely a különböző kultúrákból, különböző korosztályokból érkező táncosoktól, kultúrákból, településektől érkezett- megvitassuk, elemezzük.

 

A felmerült témakörök:

  • a gyermekek oktatása, fejlesztése, közösségbe való bevonása a néptánc által (önértékelési, együttműködési, értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése)
  • a különböző tánccsoportok személyi, nemi, korosztályi összetétele, a más kultúrákhoz való viszonyulásuk, viselkedésük
  • a különböző tánckultúrák befolyásoló tényezői a táncban és a mindennapokban
  • a bemutatott, tudatos tánctanítási módszertan által végzett oktatás hatásai
  • a falu és a város kulturális szokásainak, kapcsolatainak összehasonlítása
  • a helyi közösségek belső erejének, szellemiségének, kohéziójának vizsgálata
  • a magyar néptánckultúra technikai összetétele
  • történeti áttekintés a néptánc fejlődésének tekintetében

 

Az elméleti elemzés színesebbé tétele érdekében a résztvevők több csoportra osztva dolgozták fel az eddig felhalmozott információkat, kiemelve az adott témakörök egy-egy kiemelkedően fontos elemét. A rendezvény zárásaként a csoportok megvitatták egymás nézőpontjait, pro- és kontra érveket felsorakoztatva.

 

A műhelymunka összességében elérte célját, ötletek, kreatív megoldások születtek, és rengeteg javaslat fogalmazódott meg, hogy összességében milyen módszerekkel, megoldásokkal lehetne a helyi közösségeket összekovácsolni, fejleszteni, a különböző szervezetek közötti együttműködést kiépíteni, megerősíteni.”

 

 

Megállapítások a résztvevők véleménye alapján:

A néptáncos közösségek száma a Kárpát-medencére vetítve arányaiban lényegesen magasabb más kulturális közösségekénél. Véleményünk szerint egyedül a tömegsportok népszerű irányzatai vetekedhetnek a megérintett létszámot tekintve. A néptánc oktatás, táncközösségek ügyét ennek megfelelő súllyal érdemes kezelni és képviselni, hiszen a magyar kultúra továbbadásának egyik jelentős bázisa.

 

A tájegységenkénti, vagy akár dialektusonkénti eltérésre a – táncok technikai mivoltát tekintve – érdemes figyelemmel lenni. Tévhitnek tartjuk, hogy az erdélyi táncfajtákat nem szabad kisebb korú gyermekeknek tanítani, mert technikailag nehezebbek. Az erdélyi gyerekek ugyanis éppen ezeket a táncokat sajátítják el legelőször. Nekik éppen úgy nehéz a szakma által egyszerűbbnek tartott dunántúli mozgásfajtákat elsajátítani. Megállapítható tehát, hogy az oktatásban így kialakult téves nézetek elsősorban azért alakultak ki, mert a szakmai módszertani anyagokat, kutatásokat leginkább az anyaországi szakemberek végzik és saját nézőpontjukból indulnak ki. Az is lehet, hogy egyszerűen tovább élnek a táncoktatás korai időszakában tévesen lefektetett módszertani szabályok.

 

A magyarországi nemzetiségek és az erdélyi románok, cigányok táncos és zenei hagyománya jelentősen alkalmazkodott a magyar hagyományhoz és fordítva. Az áthallások kialakulása egymás kultúrájának tiszteletét feltételezi. Ezek bizonyítják tehát a legjobban, hogy a kultúra az egyik legerősebb nemzetek, nemzetiségek közti kapocs, mely évszázadokon át összekapcsolódik, erősödik, fejlődik. Ezek a folyamatok elvezethetők akár a román-magyar, szlovák-magyar, stb. vegyes házasságokig, többnyelvű, több identitású családokig, vegyes közösségekig, mi több, kihatással lehetnek a politikára is.

 

A vidéki helyi táncközösségek alapvetően felmenő rendszerben, állandó fluktuációval működnek. A felnevelkedett fiatalok a továbbtanulás, egyéni karrier, vagy munkavállalás miatt nagyrészt „kiröppennek”. Mégis ezek a közösségek büszkélkedhetnek a legnagyobb múlttal, működésük során elért sikerekkel. A népművészeti életet tehát – akárcsak az élelmiszergazdaságot – a vidék élteti. A budapesti és nagyvárosi táncközösségek nagy része a „felszippantott” tehetségekre építi munkáját és sikerét. Sokan még utánpótlást sem nevelnek… Talán éppen ezért törekednek folyamatosan a gyors és legviharosabb, leglátványosabb sikerek elérésére, ezért képtelenek kellő elfogadással kezelni az esetleges sikertelenségeket, ellenvéleményeket. Ebben a versenyben farkastörvények alakulnak ki, előtérbe kerül a pénz, a pályázatoknál való magasabb megítélés vágya, a „fenntartói” elvárásoknak való megfelelés kényszere.

Az egy-egy időszakos ciklus alatt akár több ezer táncost is felnevelő vidéki műhely természetszerűleg nem hozhatja azt a kimeneti minőséget, amit a nagyvárosi sikerműhely, hiszen a felnevelt tehetségek immár a városi együttesben kamatoztatják a tudásukat. A támogatások mérlegelésénél azonban gyakran a pillanatnyi színvonal, az attrakció kerül túlsúlyba. Elkerülhetetlen tehát a feszültség kialakulása.

A visszacsábítás lehetősége a műhelyek megerősítésében, a művészeti oktatás elterjesztésében lehet. A fiatalok kalandvágya az évek alatt honvággyá alakulhat. Itt kell tehát a helyi közösségnek újra szemfülesnek lennie és tárt karokkal fogadni, menedzselni, helyzetbe hozni a hazatérő lokálpatriótát, aki újra a közösség éltető tagja lehet.

 

Konkrétumok:

A közösség mindenképen kiemelten foglalkozzon a saját térségének kultúrájával!

Az oktatás legyen változatos, vonjuk be a tehetséges, kezdeményező fiatalokat, próbáljuk őket helyzetbe hozni a szakmában és az életben is!

Engedjük, akinek mennie kell, lehet, hogy visszajön. A jóízű elválás mindenképpen fontos, mert az ad alapot a szervezet jó hírére.

Tisztázzuk magunkban, hogy mi a szándékunk elsősorban? Tanítás és nevelés, vagy díjeső? A vidéki műhely elsődleges sikere a jól nevelt tanítványok későbbi emberi minőségén mutatkozik meg.

Legyünk kritikusak, véleményezzük, befolyásoljuk a nagyvárosi folyamatokat! Fújjunk néha ébresztőt!

Műhelymunka képek

Betűk átméretezése
Kontraszt