2019. február archive

2019.02.25.-26. Öko-verseny „Környezettudatosság a föld hosszú távú életéért”

Beszámoló letöltése

cof

sdr

sdr

sdr

cof

sdr

cof

sdr

2019 március BOZÓT

Az Élő Forrás Alapfokú Művészeti Iskola győri tagozatainak programjai

2019,03.01. Országos Tanulmányi Verseny selejtező,Százhalombatta,Borica csoport
2019.03.11-12. Soproni Országos Szólótáncverseny (Kisborica,Borica szólista párjai)
2019.04.07. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár ,Budapest,Papp László Sportaréna(Kisborica,Borica csoportok)
2019.04.25. Tánc Világnapja,NKK,nagyszünet 🙂
2019.05.04. Regös Táncműhely Gála,Vaskakas Bábszínház
2019.05.11. Forgórózsa Minősítő Fesztivál Tatabánya (Kisborica,Borica,Rege csoportok)
2019.05.25-26. Élő Forrás AMI,Családi nap,Kiscsősz Köcöle,Rege csoportok,Regös Táncegyüttes,Szabadtéri Színpad
2019.06.01. Ajka,Minősítő Fesztivál Regös Táncegyüttes
2019.06. ? Magyar Táncfesztivál,Győr (Regös Táncműhely csoportjai)
2019.06.13? Tátika,Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola
2019.06.24-28. Néptánctábor(bejárós) Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola
2019.07.01-07. Litvánia,Regös Táncegyüttes
2019.07.13. Pajta Fesztivál,Gála,Regös Táncegyüttes
2019.08.05-11. Edzőtábor,Rege,Regös

2019.02.23.-24. Tanulmányút Lakiteleken feljegyzés

Feljegyzés

Tanulmányút

Lakitelek, 2019. február 23-24.

 

Téma: A Lakiteleki népfőiskola tevékenységének és a Kösöntyű Táncegyüttes működésének, céljainak megismerése valamint a Békésszentandrási Faluház és a helyi hagyományőrző egyesület megismerése

 

„Hazai és külföldi szakembereink közös tanulmányútra utaztak február végén. Célunk egy olyan táncegyüttessel való találkozás volt, amelynek elsődleges szándékai között a közösség belső építése, az együtt eltöltött minőségi idő minél tágabb kiterjesztése, s nem pedig a sikerre való törekvés szerepel.”

 

„nyári táboraik során arra törekednek, hogy az adott táncanyag területéről hívják az oktatókat: ők a saját falujukban, a különböző táncesemények során lesték el az alapmotívumokat. A néptáncot Gabriella szerint nem megtanulni, hanem érezni, átélni és eljárni kell. Vallják, a hagyományozódott tudást fontos átörökíteni, hiszen ha ez nem történik meg, akkor a tradíció szépen lassan elhalványul. Táncházaikban a résztvevők aktív részesei a történéseknek, élményként élik meg az ilyen alkalmakat”

 

 

Szombaton Békésszentandrás tájházával és az azt működtető civil szervezettel ismerkedtünk meg.

 

A tanulmányúton résztvevők számos jó gyakorlatot, ötletet halottak a látogatás alkalmával, főképpen azt tapasztalták meg, miképpen lehet működtetni egy olyan csoportot, amely nem az eredményekért, hanem a tánc szeretetéért, de talán még inkább a közösségért él. A másik megismert civil szervezet pedig saját erejéből valósította meg az álmait, őrzi a hagyományt a mai napig. Ők tudják: a jövőjük a múltjukban gyökerezik.

 

Tanulmányutunk során tanúi lehettünk, milyen megtartó ereje van a táncegyütteseknek, a hagyományokra épülő oktatásnak. Lakiteleken nagy múltra tekintő hagyománya van a fiatalok táncoktatásának, ennek köszönhetően folyamatos az utánpótlás képzése. A közösség célzott belső fejlesztésének köszönhetően a korábban már tapasztalt, családi hagyományként öröklődő hagyománytisztelő szellemiség ivódott a fiatalokba. Itt a siker szót másképp értelmezik, mint sok más együttesek tagjai. Legnagyobb sikernek tekintik, ha a fiatalok saját örömükre, képességeikhez mérten, de szeretetből járnak a próbákra. Amellett hogy tudásuk legjavát nyújtják a színpadon, generációról generációra örökítik tovább azt a tudást, mely hagyományaik legjavát szolgálja.

Fontos szempontjuk a minőségi idő eltöltése. A modernizálódó világban sajnos egyre több gyermek kallódik el – legyen városi vagy falusi – ezért élményközpontú oktatással, kapcsolatok építésével igyekeznek a gyermekeknek egy olyan összetartó közösséget teremteni, mely felülemelkedik a rossz irányba húzó társaik hatásán. Képzettségtől függetlenül egyaránt megtalálják a helyüket azok a fiatalok is, akik esetlegesen tanulmányaik során sikertelenebbek társaiknál, hiszen a tánc felszabadítóan hat mindenkire.

A tanulás könnyebbé tétele és a hagyományok őrzésének remek ötvözetét mutatja be, hogy oktatóikat a környékből, táncukat a saját falujukban táncházakon lesték el. A közösség és helyszín, a hagyományok továbbörökítése mind olyan tényező a gyermekek számára, melyekhez kötni tudják a mozdulatokat, ezzel elmélyítve a tánchoz való viszonyukat. Tovább erősíti a gyermekek kötődését, hogy a táncházakban aktív résztvevői lehetnek a történéseknek, a tanultakat hasznosítani tudják, sikerélményként elkönyvelve az eseményeket.

A kérdésre hogy „Magyarságismereti-, honismereti tudásanyagot kap-e a tánctudás mellé” megállapíthatjuk, hogy egyértelmű igen a válasz, hiszen az idősebbektől megtanult mozdulatok mellett, azok kialakulásának elemzésére is sor kerül. Ugyan ezen tudást szerzik meg egy-egy, más tájegységre szervezett kirándulás alkalmával, mikor saját történetükön kívül más tájegységek táncaival ismerkedhetnek meg. Ha megismerkednek egy új népszokással, azt gyakran saját életükben is bevezetik, ezzel élesztve fel régi hagyományokat a néptáncon kívül.

A tanulmányutak és a Lakiteleken tapasztaltak jól példázzák, hogyan lehet a néptáncot úgy tanítani a gyermekeknek, hogy ne a versenyeken elért eredmények legyenek a fő ösztönző erők.

 

A Lakitelek Népfőiskola Közép-kelet Európa egyik szellemi központja. Az a hely elengedhetetlenül hozza a néptánccsoport számára a nemzetközi kulturális kapcsolatokat, melyeket kiemelten kezel az együttes. Kitűnő kapcsolatokat ápolnak Kárpátalja, Moldva, Erdély, Délvidék, Felvidék hasonló szervezeteivel, gyakoriak a csereprogramok, közös események. A tánccsoport így tulajdonképpen Lakitelek kulturális névjegye is egyben. Az élő nemzetközi kapcsolataik azt bizonyítják, hogy nem szükséges egy csoportnak magas minősítést látványos szakmai díjakat elérni ahhoz, hogy jó emberi és kulturális kapcsolatokat ápolhasson, vagy külföldre utazhasson. Jó képet mutat természetesen, ha a csoport hiteles munkát folytat és igényes a szakmai megjelenésére is.

Tanulmányút Lakiteleken képek

2019.02.23.-24. Tanulmányút Lakiteleken

A program időpontja: 2019.02.23-24.

A program helyszíne: Lakitelek

 

 

 

Hazai és külföldi szakembereink közös tanulmányútra utaztak február végén. Célunk egy olyan táncegyüttessel való találkozás volt, amelynek elsődleges szándékai között a közösség belső építése, az együtt eltöltött minőségi idő minél tágabb kiterjesztése, s nem pedig a sikerre való törekvés szerepel.

Pénteki érkezésünkkor Lezsákné Sütő Gabriella, a Lakitelek Népfőiskola és egyben a táncegyüttes vezetője fogadott bennünket. Bemutatta a népfőiskola tevékenységét, célrendszerét, valamint a folyamatban lévő fejlesztéseket, eközben mesélt az együttes mindennapi életéről is. A Lakiteleken működő Kösöntyű Néptáncegyüttes éppen a fent említett szemléletnek megfelelően működik: igazi közösség, amely felöleli és összefogja a település különböző korosztályait. Az eltelt huszonöt évben megalakult óvodai, iskolai és ifjúsági csoportjuk is, száz-százötven lakiteleki és környékbeli gyermek táncol ezekben, tehát van utánpótlásuk, folyamatosan frissül az együttes. Mint Sütő Gabriella elmondta, nyári táboraik során arra törekednek, hogy az adott táncanyag területéről hívják az oktatókat: ők a saját falujukban, a különböző táncesemények során lesték el az alapmotívumokat. A néptáncot Gabriella szerint nem megtanulni, hanem érezni, átélni és eljárni kell. A csoportok tagjai azért látogatnak el személyesen a különböző Kárpát-medencei magyar falvakba, hogy személyesen is bele tudjanak csöppeni abba a környezetbe, amelyben a szóban forgó néptánctípusok kialakultak. Vallják, a hagyományozódott tudást fontos átörökíteni, hiszen ha ez nem történik meg, akkor a tradíció szépen lassan elhalványul. Táncházaikban a résztvevők aktív részesei a történéseknek, élményként élik meg az ilyen alkalmakat.

Szombaton Békésszentandrás tájházával és az azt működtető civil szervezettel ismerkedtünk meg. A Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület 19 éve folyamatos munkát végez, felkutatja azokat a még meglévő dokumentumokat, fotókat és tárgyi eszközöket, amelyek Békésszentandrás múltjának minél szélesebb körű megismerése szempontjából elengedhetetlenül fontosak. Az egyesület 2007-ben kezdeményezte, hogy épüljön a településen egy régi, szentandrási stílusú, vert falú ház: utóbbi ma helytörténeti, néprajzi kiállításnak is otthont ad. A tájház komplett, berendezett lakóteret mutat be (szoba, konyha, kamra), s helyet kap benne különterem is: ez a szentandrási szőnyegszövés történetével ismerteti meg a látogatókat. A ház udvarán a kubikosmunka és a vályogvetés eszközeit, munkafázisait tekinthetik meg az érdeklődők.

Kora este találkoztuk a Kösöntyű Néptáncegyüttes tagjaival. A csoport háromtagú zenekart hozott magával, így alkalmunk adódott a közös táncházi együttlétre is. Az együttes tagjai láthatóan elkötelezett táncosok, annak ellenére, hogy nem nyertek kiemelkedő szakmai díjakat és nem is törekedtek ezek megszerzésére. Fantoly Gyula kecskeméti táncmester vezetésével igazi, egészséges közösségként működnek.

A tanulmányúton résztvevők számos jó gyakorlatot, ötletet halottak a látogatás alkalmával, főképpen azt tapasztalták meg, miképpen lehet működtetni egy olyan csoportot, amely nem az eredményekért, hanem a tánc szeretetéért él. A másik megismert civil szervezet pedig saját erejéből valósította meg az álmait, őrzi a hagyományt a mai napig. Ők tudják: a jövőjük a múltjukban gyökerezik.

2019 Farsang

2019.02.25-26. Őko verseny felhívás

2019.02.09 Műhelymunka – Kiscsősz feljegyzése

Feljegyzés

Műhelymunka

Kiscsősz, 2019. február 9.

 

Téma: A farsangi hagyományok felelevenítése (disznóvágás, télbúcsúztatás-bolondmennyegző, kiszebábégetés) a Táncképzés (néptánc hatása a személyiségfejlődésre, a társas viselkedésre, illetve az egyén jellemére)

 

„mind a környékről, mind a határokon túlról szép számban jelentek meg résztvevők. Az eseményre gyerekek, fiatalok és felnőttek egyaránt érkeztek, azaz a társadalom minden életkori rétege képviseltette magát. Erre az alkalomra különleges műhelymunkát építettünk rá, amelynek során a hazai és külföldi szakemberek megfigyeléseket, jó gyakorlatokat gyűjthettek. Az esemény keretében fontosnak tartottuk a néptánc mellett a néphagyomány megismertetését is, hiszen a hagyományőrzés nem korlátozódhat a tánckincs fennmaradásának biztosítására. A hagyományok felelevenítésével szerettük volna elérni, hogy a tánchoz, annak elméleti és gyakorlati megvalósításához ne csak a próbákat társítsák a fiatalok, hanem a szórakozást és a tánc élvezetét is, vagyis ne csak sportként, illetve versenyszámként gondoljanak a hagyományőrzésre, hanem szórakozásként, a közösség összekovácsoló erejeként is.”

„Faluházban zajló táncoktatás: milyen pozitív hatással van a néptánc a személyiségfejlődésre, a társas viselkedésre, illetve az egyén jellemére. Óráról órára érezhető volt a nyolcvan táncos fejlődése, egymással történő kommunikációjuk erősödése, önbizalmuk növekedése.”

Bolondmennyegző, Kiszebábégetés (Télbúcsúztató)

Dunántúli Népi Kommandó és Devecser város iskolás néptáncosainak gálaműsora

Az ilyen jellegű eseményeket – amelyek programjában megjelenik a néptánc mint oktatás és képzés, ám mellette szerepet kap a hagyomány direkt és indirekt megismerése is –érezzük leginkább ideálisnak a gyermekek személyiségfejlesztésére, szocializációjára.

 

 

Műhelymunkánk témájául is szolgáló farsangi ünnepkör egy remek alkalom volt arra, hogy szakmai szemmel is megfigyelhessük a résztvevő csoportokat, érdeklődőket. Ez a hagyomány nem csak télbúcsúztató vidám jellege miatt vonzotta ide a határon túlról is az érdeklődőket. Az évek során Kiscsőszön kialakult és meg nem szakadt ismeretségek mind tovább mélyülnek egy ilyen találkozó alkalmával. Megfigyelhető azonban, hogy mind Magyarországon, mind a határon túlról érkező táncosok első sorban falusi környezetből származnak. Ennek oka nem a kevesebb mozgási lehetőség, hiszen a vidéki gyermekeknek a kerékpározás, túrázás vagy akár lovaglás sokkal könnyebben elérhető, mint városi kortársaiknak. Az ok a már korábban megfigyelt családi háttér. A néptánc sok esetében családi tevékenységgé, a gyermekek életének részévé válik. A közös családi tánc, táncházba járás, gyakorlás nem csak a gyermekek technikai fejlődését segítik elő, szellemi és lelki kötődésüket is erősíti a tánchoz és egymáshoz egyaránt.

Nem meglepő tehát, hogy kérdőívünkben feltett kérdésre, mely szerint „milyen jellegű versenyeken szokott indulni”, a válaszadók többsége az együttessel választ adta. Sokkal nagyobb a megkérdezettek összetartó ereje és egymáshoz való kötődése. Ennek a jelenségnek köszönhetően a gyermekek egymás iránti elfogadása, korra nemre és bőrszínre való tekintet nélkül példátlan mértékű. A családban szerzett és az egyesületben tovább fejlesztett tudás mellett, egymás elfogadása is fő célja a néptáncnak. Ebből kifolyólag arra a kérdésre hogy saját bevallása szerint kinek kell megfelelnie, a legtöbben az egyesület többi tagját és saját magukat jelölték. A külső nyomáskényszer eltűnt, a másoknak való megfelelés csak a csapat irányába mutat, mely által nagyobb a gyermekek sikerélménye, ebbe beleértve a szép versenyeredményeket is.

A farsangi mulatság is egy ilyen élményekkel gazdagító néphagyomány, mely a tánc mellett a hagyományőrzés egy más formájával ismerteti meg az érdeklődőket. A néptánc mellett népi hagyományaink színes skáláját vonultatta fel a rendezvény, mely projektünk célkitűzésének szempontjából azt is vizsgálhatóvá tette, a néphagyományok megismertetésével pozitív, megerősítő irányba mozdul a hasonló rendezvényeken részt vevő fiatalok néptánc iránt érzett kötődése, vagy esetlegesen nincs rá hatással. A gyermekek másnap történt élménybeszámolói szerint a rendezvényre pozitív emlékekkel gondolnak vissza, megszerzett tapasztalataikkal gazdagítani tudják ismereteiket.

Műhelymunka – Kiscsősz képek

Betűk átméretezése
Kontraszt