2019. szeptember archive

2019 Együttélésben – Cigány-magyar kulturális program

Beszámoló letöltése

IV. Nyugat-Európai Magyar Néptáncfesztivál Stuttgart

Műhelymunka – Lakitelek 2019.szeptember 19.

2019.09.19. Műhelymunka – Lakitelek

A program időpontja: 2019. 09.19.

A program helyszíne: Lakitelek

 

Téma: A hagyományőrző közösségek tagjainak szerepvállalása a politikai színtéren

 

A Lakitelki népfőiskola tevékenysége során szoros kapcsolatot ápol a Kárpát-medencei (Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Moldva és a szórvány magyarság területei) hagyományőrző közösségekkel, melyek bár nem intézményes keretek között, de működő népfőiskolai tevekénységet végeznek. A műhelymunka célja annak vizsgálata volt, hogy a hagyományőrző csoportok tagjai vajon milyen arányban vesznek részt a Kárpát-medence politikai életében, van-e ezen csoportok tevékenységének pozitív hatása a tagok ilyen jellegű szerepvállalására?

A Lakitelek Népfőiskola a magyar nemzettudatos közösség egyik szellemi központja, jeles közéleti emberek, politikusok szárnybontogatásának helyszíne. A Kárpát-medence és a szórvány vidékek minden egyes régiójával kapcsolatban vannak, rendszeres a találkozás, ettől kialakult egy nagy terjedelmű hálózat.

Tapasztalható, hogy a hálózat tagjai elsősorban a helyi közművelődés, vagy a „kispolitika” képviselői közül kerülnek ki, kevésbé jellemző, hogy néptáncosok, vagy ilyen közösségek vezetői lennének. Ha elkezdünk azonban mélyebbre ásni, hamar rádöbbenhetünk, hogy valójában igen nagy szerepe van a népi kultúrának ezekben a körökben is. A Nemzeti Művelődési Intézet (Lakitelekre költözött) közösségépítő programjainak jelentős részében megjelennek a hagyományőrző csoportok, Ők adják a rendezvények tömegét, a kapcsolatépítő programok szakmai gerincét. Jelen van a néptánc, a népzene, a népi színjátszás, kézművesség. Kárpáti Árpád (Bethlen Gábor Alap) elmondta, hogy a Bethlen Gábor Alap (külföldi magyarság támogatásának alapja) is kiemelkedő arányban támogatja az ilyen indíttatású civil szervezeteket. Lassacskán kiderül, hogy hosszabb-rövidebb ideig szinte mindenki részt vett egy táncegyüttes munkájában, mely elsősorban a közösségi élményt adta az életben. Maga Lezsákné Sütő Gabriella, a Lakitelek Népfőiskola igazgatója is egy táncegyüttes vezető tagja (Kösöntyű néptáncegyüttes).

Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a politika kapcsolatépítő munkájában, a települések, régiók közötti együttműködésekben, találkozók kulturális programellátásában a „második sorban” nagyon erősen jelen vannak a néptáncosok. Kiemelten jellemző ez a külföldön élő magyarság esetében.

Mivel ezek a csoportok a helyi társadalmi élet motorjai, tagjaik gyakran „nőnek ki” a csoportból és kerülnek kiemelt pozícióba a települések vezetésében, vagy magasabb szintű politikai színtereken. Szerencsésebb esetben a közösségfejlesztő személyek megmaradnak a közösség élén és elfogadott, nagy súlyt képviselő tanácsadóként, véleményadóként jelenhetnek meg a politikai hátországban. Az ilyen helyeken virágozhat a közösségi élet.

Különösen Erdélyben jellemző az a jelenség, hogy a falvak, kisvárosok egyházi személyiségei kötődnek a néptánc kultúrához. A fiatalabb korosztályt képviselő református papok közül sokan nevelkedtek valamely amatőr néptáncegyüttesben és papi hivatásuk gyakorlása alatt is aktívan segítik az ilyen helyi szervezetek életét.

Ismeretszerzési helyek, személyek (néhány példa):

Moldva, Somoska – Benke Pál és Benke Paulina: A helyi kulturális közösségi élet szervezői, gyakori vendégei a Lakitelek Népfőiskolának, magyarországi rendezvények látogatói, kulturális hátterű testvérkapcsolatok kiépítésének szereplői.

Kárpátalja – Molnár Eleonóra: A Kárpátaljai Népfőiskola Egyesület vezetője, a kárpátaljai táncház mozgalom szervezője, elindítója, néptánc- és népzenei szervezetek közti közvetítő személyiség, a KMKSZ ismert közéleti szereplője politikai szinten is.

Székely Levente népzenész: Erdélyi származású diplomata, több országban volt magyar konzul, nagykövet.

Tóth István népzenész: Erdélyi származású diplomata, bukaresti magyar intézet volt vezetője, jelenleg egy Budapest melletti település művelődési házának igazgatója.

Erdély: Kincses Kálmán hagyományőrző lovas, táncos, barantás, református lelkész Székelyszenterzsébeten. Jelentős kapcsolatrendszerrel nemzetközi kulturális ügyek szervezője, bonyolítója.

Felvidék: Kupec Mihály néptáncos, együttes vezető, közösségi szervező. Családjával a Felvidék közösségi életének kiemelkedő szervezője, szereplője, magas politikai kapcsolatokkal. A nagyidai Magyar Ház megálmodója, felépítője.

Felvidék: Hégli Dusán, a pozsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttes igazgatója, többször volt a szlovák Parlament képviselője, szervező, kulturális politikus

 

Az előbbi gondolatokat összefoglalva elmondható tehát, hogy a néptáncos közösségekben olyan személyiség-, jellemformáló erő lakozik, amely a berkein belül folyó nevelődő személyek révén nagy hatással van a helyi és kistérségi társadalmi, gazdasági, kulturális folyamatokra. Olyan személyiségek nőnek ki ezekből a közösségekből, akik tevékenységükkel, társadalmi érzékenységükkel képesek megteremteni a tevékenységgel elért rétegek kohézióját, hovatartozástól függetlenül lehetőséget biztosítva ezáltal a kiemelkedésre, felzárkózásra.

Elhangzott a Magyar Katolikus Rádióban, 2019.09.18-án

Meghallgatás

A Falu

Fitos Dezső Társulat

https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=2529102740510920&id=199827690105115&sfnsn=mo

2019 Szabadegyetem Csöglén

Nyári táborunkról híradás a győri tv-ben

2019. szeptember 19., Lakitelek – Műhelymunka

Az „Érték, vagy eszköz?” – A népi kultúra közösség- és személyiségformáló hatásai, ezek eltérései a módszerek, divatok összehasonlítása alapján című programunk keretében február 19-én Lakitelekre látogatunk, ahol műhelymunka keretében azt vizsgáljuk, hogymilyen hangsúllyal van jelena hagyományőrző közösségek tagjainak szerepvállalása a politikai színtéren.

A Lakitelek Népfőiskola a magyar nemzettudatos közösség egyik szellemi központja, jeles közéleti emberek, politikusok szárnybontogatásának helyszíne. A Kárpát-medence és a szórvány vidékek minden egyes régiójával kapcsolatban vannak, rendszeres a találkozás, ettől kialakult egy nagy terjedelmű hálózat.

A Lakitelki népfőiskola tevékenysége során szoros kapcsolatot ápol a Kárpát-medencei (Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Moldva és a szórvány magyarság területei) hagyományőrző közösségekkel, melyek bár nem intézményes keretek között, de működő népfőiskolai tevekénységet végeznek. A műhelymunka célja annak vizsgálata, hogy a hagyományőrző csoportok tagjai vajon milyen arányban vesznek részt a Kárpát-medence politikai életében, van-e ezen csoportok tevékenységének pozitív hatása a tagok ilyen jellegű szerepvállalására?

2019 Kamara Néptáncfesztivál

Jelentkezési lap letöltése

Betűk átméretezése
Kontraszt