2019. október archive

2019. október 24-25. Tanulmányút– Kiscsősz, a Devecseri Járás települései

A program időpontja: 2019. október 24-25.

A program helyszíne: Kiscsősz, Devecseri Járás települései (Nyárád, Pápa, Celldömölk)

 

Téma: Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület és az Élő Forrás Alapfokú Művészeti Iskola közösségei, az alkalmazott módszerek eredményei

A két napos tanulmányút során a résztvevők látogatást tettek a nyárádi vadászmúzeumban, ahol együttműködés keretében helyet kapott az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület viseletkiállítása, a pápai Kékfestő múzeumban valamint a veszprémi Laczkó Dezső múzeumban, emellett megbeszélést folytatott a celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtárban.

Ezt követően meglátogatták az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület és az Élő forrás Alapfokú Művészeti iskola gondozásában működő amatőr hagyományőrző közösségek foglalkozásait.

A csoportok elsődleges célja a néptánc, népdal tanulásán, művelésén keresztül olyan közösségek kialakítása, amelyekben a résztvevők az önképzés mellett lehetőséget kapnak a kulturált szórakozásra, tehetségük kibontakoztatására. Kiemelt célja a közösségek tevékenységének a hátrányos szociális helyzetből érkező fiatalok elé egy olyan életpálya bemutatása, adott esetben az egyén erre való felkészítése, mellyel lehetőség biztosít részükre a társadalmi lemaradás lejküzdésére.

Az egyesület már működésének hajnalán átvette az erdélyi, felvidéki partnerszervezetekben használt közösségépítő, a hagyományőrzésen alapuló módszereket, melynek eredményeként néhány kiváló példát tud állítani az arra érdemes, elhivatott fiatalok részére. Ilyen például Honvédő Eszter, aki jelenleg a Magyar Táncművészeti Egyetem Művészképző szakának hallgatója, vagy Balogh Mária-Fóti Táncművészeti Szakgimnázium tanulója. Az egyesület legelső és eddig legsikeresebb pályát befutó növendéke Kovács Gábor, aki jelenleg a Nemzeti Táncegyüttes szólistája, emellett nemzetközileg elismert néptáncoktató.

 

A tanulmányúton résztvevő szakértők:

Antal Áron

Gaschler Beáta

Kovács Norbert

Both Aranka

Németh Ildikó

Milos Dávid

Kupec Andrea

Sándor Csaba Lajos

Szabó Szilárd

Kupec Mihály

László Ferenc Csaba

Hahn-Kakas István

Balázs Georgina

Kádár Ignác

Orendi István

Komáromi Márton

Körmöczi Gábor

Horváth Viktória

Műhelymunka – Kiscsősz 2019. október 23.

Műhelymunka – Sopron 2019. október 22.

2019.10.23. Műhelymunka – Kiscsősz

A program időpontja: 2019. október 23.

A program helyszíne: Kiscsősz

 

Téma: A projekt tapasztalatainak összegzése, a népi kultúra közösségeiben látottak összefoglalása, módszertani „jó gyakorlatok” összegyűjtése

 

A műhelymunka során a hazai és határon túli szakemberekkel összegyűjtöttük azokat a módszereket amelyek mentén szervezve a közösségi tevékenységet, szakmai munkát olyan eredmények, teljesítmények jönnek létre, ami hosszú távon biztosítja az adott közösség létét, erősíti a tagokban a társadalmi szerepvállalást a helyi közösségekben, kulturális életben, lehetőséget nyújt a leszakadó rétegek számára a felzárkózásra stb.

 

A módszereket két fő téma mentén, az alábbi alpontok szerint tárgyaltuk, a módszertani-szakmai összegzés, szakmai ajánlások konkrét leírását a projekt zárójelentésében foglaljuk össze.

 

  1. Társadalomszervezés, közösségi működés

Mik az alapjai a határon túli közösségek szerveződésének, kik, miért hozzák létre, hogyan alakulnak, fejlődnek, miként tudnak a korosztályok egymásra épülni, korosztályi felnövekvés alapján gyarapodni, akár osztódni. A jó példa alapján hogyan alakulnak újabb, hasonló közösségek, kik a minta tanárok, szervezők, hogyan lesznek ugyanilyen emberek az Ő tanítványaikból? Mik tehát az Ő módszereik, mire alapozzák a munkájukat? Mik a sikerek, sikertelenségek?

 

I.1.         Közösségek létrehozása, működ(tet)ése, fejlesztése

Ezen belül gyermek közösség, iskolai közösség, iskolán kívüli fiatalok közössége, szülői közösség, felnőttek, idősek közössége. Ezek területi lefedései, összeköttetései, emberi és szakmai kapcsolatai…A nemzettudatosság, önazonosság összekötő ereje…

 

I.2.         Szakmaiság

Mire alapozza a szakmai közösségben a munkát? Helyi, régiós hagyományok tovább örökítése…?Genetikai örökség és a tanult táncanyagokhoz való viszonyulás kapcsolata, stb… Módszerek a testkultúra, viselkedés, próbai munka, fegyelem, tanulás, együttműködés terén…

 

I.3.         Nevelés, társadalomformálás

A verseny rendszer hatásai és a kultúra értékközpontú művelése, gyakorlása, terjesztése. Közösségi programok létrehozása, megtartása, fesztiválesemények, ezek hagyományossá tétele, hosszú távú működése (miként képesek évtizedekig sikerrel működtetni ezeket?). A hagyományosság megfogalmazása: mi az, ami változhat a korral, annak szellemében, mi az, ami nem. Helyben maradás, családalapítás, közösségi emberré válás.

 

  1. Közösségi gazdaságfejlesztés / vidékfejlesztés a kultúra, néphagyomány által

A vizsgált területeken, partner országainkban a nagyobb városok egészséges működése mellett jellemző a falvak megtartó ereje is. A kinti kistelepülésekre kevésbé jellemző az elnéptelenedés, a működésképtelenné válás, a településkép leromlása. A kistelepüléseken élők is képesek megélhetést találni, vállalkozásokat indítani, stb. A falu, a vidék nem másodrangú tehát. Ez nagyban köszönhető a helyi identitásnak, amit valójában a helyi hagyományok, kulturális értékek ismerete és átélése táplál.

 

II.1.        A helyi identitás erősítése, közösségek létrhozásával, a helyi hagyományok ápolásával, feltámasztásával

Mi a módja a falvak kisközösségeinek létrehozásának, a gyermek és ifjúsági réteg megszólításának, a helyi táncos és zenei hagyomány felkutatásának, visszatanításának, avagy a városi táncházi világ visszamentése, a falvak társadalmának újjáélesztése, a paraszti kultúra, mint vidékfejlesztési súlyponti elem. Ebben mind a négy partnerünk nagy sikereket ért el.

 

II.2.        Szomszédolás-közeli falvak közösségei együttműködés

A szomszédos települések közösségei együttműködésben szerveznek programokat, találkozókat, fesztiválokat, így képesek felpezsdíteni szélesebb társadalmi köröket, nagyobb rendezvényeket létrehozni, melyeknek már jelentős gazdasági hatásuk van (vendéglátó, rendezvénytechnika, szálláshely és étkeztetés szolgáltatások, stb.).

 

II.3.        Nemzetközi kapcsolatok

Kiépülhetnek olyan határokon átívelő együttműködések, melyek jelentős gazdasági kapcsolatokat is eredményezhetnek (a települések vezetői az ilyen alkalmakra általában a kulturális csoportok produktumait viszik, ezzel büszkélkedhetnek, de a nagyobb gazdasági vállalkozások is gyakran fordulnak ehhez a módszerhez, lásd: nemzetközi turisztikai kiállításokon, rendezvényeken való néptánc bemutatók, stb…)

 

Összegző megállapítások

A kulturális közösség a helyi társadalom pozitív változásának alapja. Az itt nevelkedő személyek nagy része az értelmiségi réteghez tartozik, jó kapcsolatteremtő, kezdeményező, sikeres szervező. Eséllyel válhatnak ezek a személyek a települések vezető személyiségeivé, akik később meghatározzák, terelgetik a helyi folyamatokat, mozgalmakat, fejlesztéseket kezdeményeznek, stb. Ilyenek lehetnek a hagyományos termékekre épülő védjegyes szerveződések, értékesítő, termelő szövetségek, szövetkezetek (pl. Székely Gyümölcs, vagy a “Helyénvaló” mozgalma). Másrészről a jól működő közösségek esélyt teremtenek a hátrányos helyzetből induló tagok részére a leszakadás leküzdésére, a közegből való felemelkedésre, ennek társadalmi haszna is jelentős súlyú.

2019.10.22. Műhelymunka – Sopron

A program időpontja: 2019. október 22.

A program helyszíne: Sopron

 

Téma: A vidéki nagyvárosban és a Budapesten működő nagymúltú táncegyüttesek társadalmi tevékenysége, teljesítménye, versenyhez való viszonyulása

 

Utánpótlásképzés, közösségépítés

A Pendelyes Néptáncegyüttes 1991-ben alakult Sipos Ferenc vezetésével. Napjainkra a Pendelyes a Sopron Táncegyüttes utánpótlás együtteseként működik, utóbbi csoport tagjai szint kivétel nélkül a Pendelyes soraiból kerültek ki. A néptáncműhely mögött álló civil szervezet, a Soproni Pendelyes Kulturális Egyesület napjainkra a város egyik meghatározó kulturális szereplője, szervezője, amely a város hagyományőrző programjainak jelentős részét bonyolítja, összefogja A kezdetben alsós korú gyerekegyüttes mára már a korosztályok teljes palettáját felvonultatja az óvodás korosztálytól egészen az éltesebb, 50-60 éves korúakig. Az együttesek összlétszáma mintegy ………. fő.

Minden évben közös gálaműsoron szerepelnek az egyes csoportok, alkalmanként közös produkciókban, edzőtáborokban vesznek részt, ezek biztosítja a korosztályokon átívelő közösség vitalitását, .

 

A Budapesti nagy múltú táncegyüttesekre, néhány üdítő kivételtől eltekintve az a jellemző, hogy tagságukat javarészt a vidékről tanulmányaik okán a fővárosban tartózkodó egyetemisták, főiskolások alkotják, olyan táncosok, akik előképzettségüket vidéki táncegyüttesekben szerezték meg. A széles kínálat arra is lehetőséget biztosít, hogy szelektáljanak, illetve utánpótláscsapataikat ilyen módon szervezzék meg.

 

 

Versenyeken való részvétel

A Sopron Táncegyüttes utánpótlásegyütteseinek szakmai tevékenységét a néptáncnak, mint közösségformáló erőnek a szeretete, ennek művelése határozza meg, azon cél mentén, hogy felnőtt táncosként aktív tagjai legyenek a Sopron Táncegyüttesnek, valamint a tágabb közösségnek.

A felnőtt együttes megmutatkozásainak egy részét városi rendezvényeken való fellépés teszi ki, kisebb részt a különböző szakmai megmérettetéseken, versenyeken, fesztiválokon való részvétel. Ez utóbbiak elsődleges célja az együttes szakmai színvonalának fejlődését szolgálja, a rutinszerzés, a külső megerősítés, kritikai észrevételek révén. Természetesen ezek mellett fontos cél a lehető legjobb eredmény elérése is.

 

A fővárosi együttesek szakmai tevékenységét a versenyeken való lehető legjobb elérése határozza meg, hogy az elismerések megszerzése mellett, által a támogatási rendszerekben a legmagasabb kvótával rendelkezhessenek. Végső soron működésüket a pénzszerzés határozza meg, a bevételeket pedig újabb koreográfiák gyártására használhatják fel. Ezek mellett természetesen részt vesznek kulturális eseményeken is, de ezek aránya lényegesen alacsonyabb, mint a vidéki együtteseké.

A legutóbbi időkben a fővárosi együttesek rendszeres résztvevői a vidéki fesztiváloknak is, elijesztve, kiszorítva onnan a vidéki kisebb táncegyütteseket.

 

A fentiek nyomán felvetődik tehát a kérdés, hogy a néptáncegyüttesekben és az egyéb közösségformáló kulturális tevékenysége során a fenntartható fejlődés pénzügyi vagy közösségi alapú.

2019 Bemutatkozó-toborzó és az önkéntesség fontosságát népszerűsítő rendezvény Kiscsősz

Beszámoló letöltése

Héttorony Fesztivál

A Fordulj Kispej Lovam Táncegyüttes a Héttorony Fesztivál vendége lesz.

Kiáltó Szó

IX. Homokbödögei Kamara Néptáncfesztivál

2019. október 24-25., Kiscsősz, Devecseri Járás települései – Tanulmányút

Utolsó tanulmányutunkat Kiscsőszön és vonzáskörzetében tesszük meg, ennek során a jó gyakorlat okán az Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület és az Élő Forrás Alapfokú Művészeti Iskola közösségeit látogatjuk meg, illetve az alkalmazott módszerek eredményeit értékeljük.

Az egyesület már működésének hajnalán átvette az erdélyi, felvidéki partnerszervezetekben használt közösségépítő, a hagyományőrzésen alapuló módszereket, ezért különösen érdekes az, hogy a hátrányos szociális helyzetből érkező fiatalok felé milyen lehetőségeket tudunk biztosítani a társadalmi lemaradás lejküzdésére.

A két napos tanulmányút során látogatást teszünk a nyárádi vadászmúzeumban, ahol együttműködés keretében helyet kapott az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület viseletkiállítása, a pápai Kékfestő múzeumban valamint a veszprémi Laczkó Dezső múzeumban. Terveink szerint sor kerül egy megbeszélésre a celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtárban.

Betűk átméretezése
Kontraszt