Category: Felhívások

A transznacionális együtt működés utolsó hivatalos eseménye a Kiscsőszön megrendezésre kerülő zárókonferencia, amely a Falusi Vendégházban kerül megrendezésre. A konferencia kiemelt célja a projekt tevékenységeinek, eredményeinek, megállapításainak ismertetése, valamint olyan előadás szerepeltetése, amelyek szorosan kapcsolódnak a projekt témájához.

A konferencia programja:

10.30 – 11.00 Kovács Norbert, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke – a pályázati tevékenység ismertetése

11.00 – 11.30 Körmöczi Gábor, Komáromi Márton (Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai) – Érték, vagy eszköz? A népi kultúra közösség- és személyiségformáló hatásainak vizsgálata az erdélyi, és magyarországi amatőr táncegyüttesek tükrében

11.30 – 12.00

Both Aranka a székelyudvarhelyi Kékiringó Alapítvány vezetője, néptánc tanár – Helyben tartó erő, emberség, tudás

12.00 – 13.00

Meleg ebéd, majd rövid séta, a Hunyor Regionális Népi Kézműves Alkotóház megtekintése

13.00 – 13.30

Váradi Levente fotográfus – “Emberképek húsz-huszonegy”

13.30 – 14.00

Sipos Ferenc – Népi, vagy (és) U(Ú)rban…? „Üzenetet írok nektek, új magyarok.”

14.00 – 14.30

Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, etnográfus – „Miből lesz a cserebogár…?”

14.30 Összefoglalás, záró beszélgetés

Utolsó tanulmányutunkat Kiscsőszön és vonzáskörzetében tesszük meg, ennek során a jó gyakorlat okán az Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület és az Élő Forrás Alapfokú Művészeti Iskola közösségeit látogatjuk meg, illetve az alkalmazott módszerek eredményeit értékeljük.

Az egyesület már működésének hajnalán átvette az erdélyi, felvidéki partnerszervezetekben használt közösségépítő, a hagyományőrzésen alapuló módszereket, ezért különösen érdekes az, hogy a hátrányos szociális helyzetből érkező fiatalok felé milyen lehetőségeket tudunk biztosítani a társadalmi lemaradás lejküzdésére.

A két napos tanulmányút során látogatást teszünk a nyárádi vadászmúzeumban, ahol együttműködés keretében helyet kapott az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület viseletkiállítása, a pápai Kékfestő múzeumban valamint a veszprémi Laczkó Dezső múzeumban. Terveink szerint sor kerül egy megbeszélésre a celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtárban.

Az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések keretében az „Érték, vagy eszköz?” – A népi kultúra közösség- és személyiségformáló hatásai, ezek eltérései a módszerek, divatok összehasonlítása alapján című programunk utolsó műhelymunkáját Kicsőszön tartjuk. Témánk: A projekt tapasztalatainak összegzése, a népi kultúra közösségeiben látottak összefoglalása, módszertani „jó gyakorlatok” összegyűjtése.

A műhelymunka során a hazai és határon túli szakemberekkel összegyűjtjük azokat a módszereket, amelyek mentén szervezve a közösségi tevékenységet, szakmai munkát olyan eredmények, teljesítmények jönnek létre, ami hosszú távon biztosítja az adott közösség létét, erősíti a tagokban a társadalmi szerepvállalást a helyi közösségekben, kulturális életben, lehetőséget nyújt a leszakadó rétegek számára a felzárkózásra stb.

A módszereket két fő téma mentén, az alábbi alpontok szerint tárgyaljuk, a módszertani-szakmai összegzés, szakmai ajánlások konkrét leírását a projekt zárójelentésében foglaljuk össze.

1. Társadalomszervezés, közösségi működés

I.1.       Közösségek létrehozása, működ(tet)ése, fejlesztése

I.2.       Szakmaiság

I.3.       Nevelés, társadalomformálás

1. Közösségi gazdaságfejlesztés / vidékfejlesztés a kultúra, néphagyomány által

II.1.      A helyi identitás erősítése, közösségek létrehozásával, a helyi hagyományok ápolásával, feltámasztásával

II.2.      Szomszédolás-közeli falvak közösségei együttműködés

II.3.      Nemzetközi kapcsolatok

Október 22-én Sopronban műhelymunkán vesz részt az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület csapata határon túli partnereivel.Sopronban a Soproni Pendelyes Kulturális Egyesület vendégei leszünk, egy olyan civil szervezeté, amely közel 3 évtizede működik a városban, és napjainkra a város egyik meghatározó kulturális szereplőjévé, szervezőjévé nőtte ki magát, amely a város hagyományőrző programjainak jelentős részét bonyolítja, összefogja.

Tevékenységünk fókuszában most a vidéki nagyvárosban és a Budapesten működő nagymúltú táncegyüttesek társadalmi tevékenysége, teljesítménye, versenyhez való viszonyulása áll.

Arra keressük a választ, hogy:

1. Mi a fenti együttesek tevékenységének motivációja, az alábbiak milyen súllyal jelentkeznek ebben:

• Közösségfejlesztés,
• Szakmai sikerek elérése,
• Társadalmi beágyazódás

1. Milyen az együttesek teljesítménye

• az utánpótlásképzésben a különböző korosztályok tekintetében
• a közösségformálásban
• az adott település kulturális palettáján

Az „Érték, vagy eszköz?” – A népi kultúra közösség- és személyiségformáló hatásai, ezek eltérései a módszerek, divatok összehasonlítása alapján című programunk keretében február 19-én Lakitelekre látogatunk, ahol műhelymunka keretében azt vizsgáljuk, hogymilyen hangsúllyal van jelena hagyományőrző közösségek tagjainak szerepvállalása a politikai színtéren.

A Lakitelek Népfőiskola a magyar nemzettudatos közösség egyik szellemi központja, jeles közéleti emberek, politikusok szárnybontogatásának helyszíne. A Kárpát-medence és a szórvány vidékek minden egyes régiójával kapcsolatban vannak, rendszeres a találkozás, ettől kialakult egy nagy terjedelmű hálózat.

A Lakitelki népfőiskola tevékenysége során szoros kapcsolatot ápol a Kárpát-medencei (Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Moldva és a szórvány magyarság területei) hagyományőrző közösségekkel, melyek bár nem intézményes keretek között, de működő népfőiskolai tevekénységet végeznek. A műhelymunka célja annak vizsgálata, hogy a hagyományőrző csoportok tagjai vajon milyen arányban vesznek részt a Kárpát-medence politikai életében, van-e ezen csoportok tevékenységének pozitív hatása a tagok ilyen jellegű szerepvállalására?

Soron következő műhelymunkánkat Kiscsőszön tartjuk. A muhelymunka fő feladata az eddigi tanzlmányutak, műhelymunkás során a feljegyzett tapasztalatok átbeszélése az új információk tükrében felmerült gondolatok, ötletek, következtetések megosztása. E mellett a Kiscsőszön megrendezendő Veszprém Megyei Gyermek Néptánc Találkozón a az alábbi kérdésekre keressük a választ:

• Milyen élményekkel lehet egy gyermeket a néptánc szeretetére tanítani, kitartását ösztönözni?
• Mi az a kapcsolódási pont, mely a gyermekeket és a felnőtteket is közösen motiválja?
• Mennyire erős a szülői befolyás a gyermekek néptánc gyakorlásával kapcsolatban?
• A néptánc milyen területeken fejlsezti a gyermeket (testtartás, tanulási képesség, kommunkáció, kapcsolatépítés stb.)

2019. május 4-én és 5-én folytatódik “Érték vagy eszköz” című projektünk, a műhelymunka során Komáromba látogatunk a Mediawave fesztiválra. A műhelymunka fő témája a Közösségfejlesztés, kultúraközvetítés. A fesztiválon figyelemmel kísérjük az immár hagyománnyá érlelődött nemzetközi lakodalmat melynek során szokáshoz illő módon az ifjú pár leány- és legénybúcsúval köszön el fiatalkorától, ezt másnap a lakodalom követi. E mellett filmes programokon, különféle témájú workshopokon veszünk részt (animációs játszóház, csángó gyermektáncház, kazamata túra, jóga műhely, társasjátékok) melynek során tanulmányozhatjuk a program célkitűzéseihez közel álló témákat.

Soron következő műhelymunkánkat Békéscsabán tartjuk, melynek tervezett témái a népművészet sokszínűsége, a hagyományok öröklődése és a multikulturalitás.

A műhelymunka során arra keressük a választ, hogy milyen módon lehet a népművészeti ágakat koherens módon kezelni, és ezt milyen módszerekkel, lehet élményszerűvé tenni a ma gyermeke számára. Van-e megtartó ereje a hagyománynak, az azzal foglalkozó népművészeti közösségeknek, ha igen melyek azok a formák, amelyekkel jobb eredmény érhető el e téren. A multikulturalitás témájában a vizsgálandó területek az etnikumok egymásra hatása, együttműködése a kultúra területén, a kultúra nyelvén. Erre kiváló helyszín a Viharsarok, ahol több kiemelkedő tánckultúrával rendelkező nemzetiség él.

Februárban Lakitelekre látogatunk munkatársainkkal tarnsznacionális együttmködés keretében. Tanulmányutunk tervezett programja során megismerkedünk a Lakiteleki népfőiskola tevékenységével, szolgáltatásaival, ezen belül a Kösöntyű Táncegyüttes közösségével, az együttes működésével, céljaival. Ezt követően ellátogatunk Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület kezelésében működő Békésszentandrási Faluházba, melynek során megismerkedünk a hagyományőrző egyesület tevékenységével.

Programunk szempontjából azért kiemelkedő jelentőségű a tanulmányút mivel a Lakitelek Népfőiskola Közép-kelet Európa egyik szellemi központja, így különösen érdekesnek ígérkezik így helyben működő táncegyüttes ars poeticájával megismerkedni. Emellett példaértékűnek ígérkezik a békésszentandrási hagyományőrző egyesület tevékenysége is, akik szinte előzmény nélkül kezdte el tevékenységét és napjainkig nagyon szép eredményeket értek el  hagyományőrzés terén.