2017. július archive

Kupec Mihály– Bódva-völgyi és Érchegységi központ igazgatója és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes művészeti vezetője.

Születésem óta Nagyidán élek, Kassán végeztem középszintű tanulmányaim. Egyetemre Budapesten jártam a Magyar Táncművészeti Főiskolára. Néptánc és a hagyományos népi kultúra az életem és ennek szentelem a legtöbb időmet, munkahelyem és a szabadidőm alatt is!

Személyes adatok:

Név: Kupec Michal / Kupec Mihály

Cím: Mierová 431, 04455 Veľká Ida / Nagyida
Telefon:+421917529349
e-mail:riaditel@kcubar.sk ,kupecmisi@ilosvai.sk
Születési hely,  idő:Kassa,1972.09.24

Édesanyám neve, születése: Somogyi Erzsébet Ilona, 1941.05.13. szül. Budapest

Családi állapot:nős, két gyermek apja

Feleségem,Kupec Andrea szül. Agyagos, 1968.09.24. szül. Rozsnyón. Foglalkozása egészségügyi nővér, Ilosvai polgári társulás elnöke 2008-óta.

Gyermekeim:

Kupec Zsófia, 1994.07.02. szül. Kassán, a Budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola harmadéves hallgatója. A buzitai Kelepelők Gyermek Néptánccsoport asszisztense.

Kupec Zsolt, 1998.08.15. szül. Kassán, a Kassai Márai Sándor Gimnázium második osztály hallgatója. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes tagja.

Szakmai tapasztalatok, munkahelyi áttekintés:

1990-1991 Družbyt Kassa – építészeti szerelő

1991-1993 Katonai szolgálat

1993-2007Refrako s.r.o. USS Kassa- Darukarbantartó

2005-2007 Art-Ért Alapfokú művészeti intézmény Sárospatak -Óravezető szaktanár

2007-2008 Megyei Közművelődési Központ Kassa – Kissebségi osztály vezetője

2009- … Bódva-völgyi és érchegységi Kulturális központ Szepsi – Igazgató

Tanulmányok:

1987-1990 Építészeti szakközépiskola Kassa – építészet

2004-2006 Építészeti szakközépiskola Kassa – vállalkozás az építészetben

2004-2008 Magyar Táncművészeti Főiskola Budapest – Néptánc pedagógus BA szint

2010-2011 Magyar Táncművészeti Főiskola Budapest – Néptánc pedagógus MA szint

1990 – Jogosítvány típusa A1, A, B1, B, C1, C, AM, T

Közéleti tevékenység, kulturális tapasztalatok:

1987-1989 Kis-Ilosvai Gyermek csoport tánckarvezetője

1988-1993 Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes tánckarvezetője és asszisztens

1990- … Nagyidai CSEMADOK alapszervezete – vezetőségi tag / kulturális vezető

1993- … Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes – Együttes vezető és koreográfus

1995 – … Martin György Néptánc szövetség tagja

1999 – 2015 Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes Fesztiváljainak szervezője

2001- 2015 Kassa megyei folklór metodikai tanács tagja

2002-2008 Ilosvai polgári társulás – Elnök

2002- 2014 Kelepelők Gyermek néptáncegyüttes Buzita – Művészeti vezető és koreográfus

2007- 2015 Ilosvai Gyerek néptánc tábor szervezője

2008-… Ilosvai polgári társulás – vezetőségi tag

2008- 2017 Felvidéki néptáncegyüttesek szakmai fóruma – vezetőségi tag

2010- 2014 Nagyidai önkormányzat – Képviselő / Kulturális komisszió elnöke

2015 – … Országos közművelődési asszociáció vezetőségi tagja

2016 – … Szlovák Köztársaság Kormányának, kulturális tanácsának tagja

Egyéni és csoportvezetőként elért eredmények, díjak:

1994 – Szlovákiai felnőtt néptáncegyüttesek versenye – Ezüst sáv

1996 – Szlovákiai felnőtt néptáncegyüttesek versenye – Ezüst sáv

1998 – Szlovákiai felnőtt néptáncegyüttesek versenye – Ezüst sáv

1999 – Nagykállói Kállai Kettős Néptánc fesztivál – Zsűri különdíja

2000 – Šafováostroha Szlovákiai országos szólista verseny – 2. Hely

2000 – Néptáncegyüttesek országos bemutató színpada – Minősült együttes cím

2000 – 2013 Országos táncháztalálkozó Budapest – táncoktatás minden éven

2001 – Nagykállói Kállai Kettős Néptánc fesztivál – Nívódíj

2002 – Szlovákiai felnőtt néptáncegyüttesek versenye – Arany sáv

2002 – Fiatal koreográfusok versenye – Fődíj (Széki párválasztás című koreográfia)

2002 – Néptáncegyüttesek országos bemutató színpada – Kiválóan Minősült együttes cím

2003 – Nagykállói Kállai Kettős Néptánc fesztivál – Nívódíj

2004 – Szlovákiai felnőtt néptáncegyüttesek versenye – Arany sáv

2004 – Néptáncegyüttesek országos bemutató színpada – Kiválóan Minősült együttes cím

2005 – Nagykállói Kállai Kettős Néptánc fesztivál – Nívódíj és különdíj

2006 – Szlovákiai felnőtt néptáncegyüttesek versenye – Arany sáv

2006 – Néptáncegyüttesek országos bemutató színpada – Kiválóan Minősült együttes cím

2007 – Nagykállói Kállai Kettős Néptánc fesztivál – Nívódíj és különdíj

2008 – Martin György Néptánc szövetség díja – Az év legjobb művészeti vezetője

2008 – Szlovákiai felnőtt néptáncegyüttesek versenye – Arany sáv

2009 – Nagykállói Kállai Kettős Néptánc fesztivál – Leg autentikusabban táncoló együttes díj

2010 – Néptáncegyüttesek országos bemutató színpada – Jól Minősült együttes cím

2011 – Nagykállói Kállai Kettős Néptánc fesztivál – Nívódíj

2012 – Néptáncegyüttesek országos bemutató színpada – Jól Minősült együttes cím

2013 – Országos kamarakoreográfiák versenye – Második díj „Hortobágyi gulyás legén”

2014 – Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést a Bódva-völgyi és Érc-hegységi Kulturális Központ igazgatója részére, a néptánc és a hagyományos népi kultúra megőrzése, oktatása, művelése terén végzett munkája elismeréseként.

2014 – Nagyida község önkormányzatának díja a hagyományos népi kultúrában elvégzett munkájáért.

2015 – Nagykállói Kállai Kettős Néptánc fesztivál – Nívódíj ś a legszebb viseletekért különdíj

Kiadványok, publikációk:

2009 – Néptáncaink tanítása – a páros táncok, A Gömöri csárdás, ISBN 978-80-970311-0-7

2012 – A Táncház múltja és jelene Felvidéken, előadás és kiadvány„Meg kell a búzának érni” A Magyar Táncházmozgalom 40 éve – jubileumi konferencia

Nyelvismeretek:

• Magyar anyanyelvi szint
• Szlovák felsőfok
• Orosz érettségi nyelvvizsga
• Francia társalgási alapok

Nagyida, 2017.07.09.                                                                       Kupec Mihály

Az együttes alapjait még a negyvenes évek végén rakták le, de az első hivatalos feljegyzés 1951-ből való. A csoport a színjátszó mozgalomban indult, s csak később állapodott meg a néptáncnál. Az együttes közel fél százados munkája során nem csak hagyományokat őrzött meg és tartott fenn, de teljesítményével folyamatosan jelen volt a csehszlovákiai és az egyetemes magyar kultúrában is.

Az ötvenes években a csoportot Bulyko Gyula irányította, később Bogoly Júlia, Takács Margit és Horváth Ferenc állt az együttes élén.

A kezdeti időkben az együttesben nem végeztek rendszeres munkát. A rendszeresség csak később vált jellemzővé, amikor az együttest ifj. Snyír Ferenc irányította.

Az együttes 1974–ben vette fel az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes nevet. A rendszeres művészeti munka eredményeként az Ilosvai rangos helyet vívott ki magának népművészeti együtteseink sorában, aminek eredménye az lett, hogy szinte minden járási, körzeti és országos seregszemlére meghívást kapott. Később több alkalommal szerepelt a határon túli népművészeti seregszemléken, fesztiválikon is. Így számtalanszor járt Magyarországon, de szerepelt Erdélyben és Kárpátalján is. 1980 – tól az Ilosvai rendszeres anyagi támogatója lett a nagyidai állami gazdaság. 1986 – ban Demko András mérnök vette át az együttes irányítását.

A zenei kíséretet előbb a Csámborgó, majd a Csurgó zenekar adta. Ekkor az együttes koreográfusai Richtarcsik Mihályés Furik Rita. Később az együttes munkájába Péter Zsolt is bekapcsolódott.

Az együttes számtalan seregszemlén vett részt. A Zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon két ízben első helyezést ért el, 1990–ben elnyerte az “Aranysávos” minősítést, az első díjat és a koreográfiai díjat is. Ugyancsak 1990–ben jelen volt Budapesten a Kongresszusi Központban rendezett Néptánc antológián. 1991–ben megkapta a “Csemadok Kiváló Együttese” címet. 1996, 2000-ben a néptáncosok országos bemutató színpadán “minősült” majd 2002, 2004-ben “kiválóan minősült”. 1999, 2005- és 2007- és 2011-ben elnyerte a nagykállói fesztivál “Nívódíját”. 2001, 2005-ben pedig a nagykállói fesztivál “Martin György NTSZ különdíját” majd 2005-ben a nagykállói fesztivál “Nagykálló város különdíját”. 2007-ben elnyerte a “Martin György emlékplakettet” a háromszor egymás után (2002, 2004 és 2006) elnyert Kiválóan minősült együttes címért. 2008-ban a Martin György NTSZ “Az év legjobb művészeti vezetői díját” Kupec Andrea és Kupec Mihály kapta. 2009-ben pedig együttesünk elnyerte a Nagykállói fesztivál “A legautentikusabban táncoló együttes díját” úgy, hogy együttesünk nem is versenyzett.

1991–ben Győrött szerepelt nagy sikerrel, 1993–ban pedig részt vett Sepsiszentgyörgyön (Románia) a Nemzetközi fesztiválon. De 1997, 2000, 2002 és 2008-ban eljutott a franciaországi Bretagne–ba, 1998-ban részt vett egy spanyolországi nemzetközi fesztiválon is és 2003, 2004-ben Belgiumban turnézott, ahol fellépett az Európai Parlamentben. 2010 és 2012-ben Dél-Amerikában, Urugayban és Argentínában turnézott a csoport, 2011-ben pedig Erdélyben. Az együttes rendszeres résztvevője a Jászberényi Csángó fesztiválnak és különböző magyarországi fesztiváloknak.

Az együttes fő célja a felvidéki magyar néptánc kultúra hiteles képviselése otthon és külföldön egyaránt. Előadásmódjukra a hagyományok tiszteletben tartása jellemző. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes évente általában 35-40 alkalommal lép fel. Az együttes jelenlegi vezetője Kupec Andrea és Kupec Mihály. Az együttes több évtizedes munkájával, közösségszervező tevékenységével egyik kiváló reprezentánsává vált mint Nagyidának, mint pedig a szlovákiai magyarságnak.

Konferanszszöveg

A nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes 1951-ben alakult, főcélja a felvidéki magyar néptánc kultúra hiteles képviselése otthon és külföldön egyaránt. Előadásmódjára a hagyományok tiszteletben tartása jellemző. Az együttes jelenlegi vezetője Kupec Andrea és Kupec Mihály, asszisztens Lipták László. Az együttes több évtizedes munkájával, közösségszervezőtevékenységévelegyikkiválóreprezentánsáváváltmint Nagyidának, mint pedig a szlovákiai magyarságnak. A Néptáncosok Bemutató Színpadán háromszor egymás után megkapta a kiválóan minősült együttes címet, a Nagykállói néptánc fesztiválon több ízben lett nívódíjas.

KÉKIRINGÓ S BOTH ARANKA

A Kékiringó Alapítvány alapító okirat szerinti céljai:

– a gyerekek védelmére és nevelésére irányuló tettek elősegítése és bátorítása,

– a társadalomvédelmi  és tanügyi intézmények anyagi és morális támogatása, különös odafigyeléssel a gyermekotthonokra,

– oktató, nevelő és szórakoztató jellegű kirándulások és táborok szervezése a gyerekek számára,

– népművészeti, kulturális-művészeti hagyományok megőrzése és népszerűsítése,

– kulturális tevékenységek szervezése, elősegítése és ezek támogatása,

-szakemberek, művészek, kulturális-művészeti és népművészeti oktatók képzésére irányuló cselekmények megszervezése, elősegítése és támogatása, ösztöndíjak és jutalomdíjak megítélése,

– kapcsolatteremtés és kapcsolatok fenntartása más hasonló tevékenységet folytató egyesületekkel, szervezetekkel, belföldi és kölföldi intézményekkel,

– könyvek és folyóiratok szerkesztése és kiadása, valamint ezek támogatása ,

– segítségek és adományok elfogadása, az alapok elosztása és felhasználása a cél megvalósítására,

– állandó segítője és fenntartója a Kékiringó Gyermek Néptánccsoportnak.

Mottónk:

„Vigyázzunk, hogy ki ne haljanak az éneklő népek, a mítoszalkotó népek, a képíró asszonyok és faragó emberek, mert az ember hal ki velük” Juhász Ferenc

***

A Kékiringó Alapítvány arra törekszik, hogy minél több gyereket és fiatalt neveljen a hagyomány, a népművészet, a folklór által. Állandó tevékenységünk a gyerekek és ifjak napi rendszerességgel megtartott néptánc- és népzene oktatásai, a heti rendszerességgel tartott Aprók Táncháza, a napközisek számára és Gyermek Táncházak, kézműves foglalkozások, negyedévente ünnepi szokásaink. Nagy méretű rendezvényünk a Gyermek és Ifjúsági Néptánccsoportok Fesztiválja, fennállásunk évfordulóinak megünneplése, tánctáborok, néprajzi kirándulások, helyismereti tanulmányutak szervezése, helyi és körzeti népdalvetélkedők szervezése.

A gyermekeket, fiatalokat, s általuk velük együtt a szülőket is összetartásra, közösségi munkára, megértésre, toleranciára, tiszteletadásra, segítőkészségre, felelősségtudatra szeretnénk nevelni, kulturális értékeink iránti érdeklődést szeretnénk felkelteni bennük, gyakorlatiasságra neveljük őket, hogy a székely észjárás ne csak a könyvekben maradjon fennt.

***

A mai rohanó világban egyre inkább eltávolodunk egymástól, egyre kevesebbet törődünk és érdeklődünk embertársaink iránt. Sajnos megszünőben vannak az értékek, kihaló félben a népdalok, néptáncok, szokásainkat is csak helyenként őrzik, kevés az igazi közösség, nincs már szinte összetartás, tisztelet. Úgy gondoljuk, hogy munkánkkal segíthetünk a gyerekeknek, fiataloknak, hogy ez változzon, hogy igazi értékek vezéreljék őket, hogy hagyományainkba “kapaszkodva” legyen belőlük egészséges felnőtt.

Sajnos már a falvakba is “vissza kell tanítani” mindazt, ami az őseinknek természetes volt, így egy városi gyerek számára még inkább ismeretlen ez az egész. Néptáncos foglalkozásainkon igyekszünk mindig élőzenére táncolni, énekelni, s a szomorú az, hogy volt olyan gyerek, aki egyszerűen nem értette, hogy mitől szól a hegedű, miért énekelünk olyan hangosan….

Igaz, hogy mi szerencsésebbek vagyunk Erdély nagyon sok vidékénél, nálunk még tömbmagyarságban élhetünk, magyarul beszélhetünk, sőt a mi gyermekeink alig tudnak románul, mert nincsenek ráutalva erre.

Ettől függetlenül mégis nagyon nagy feladat, munka vár ránk, azokra akik a gyermekek, ifjak nevelésével foglalkoznak.

Nagy divat lett a “néptáncolás”, rengeteg iskolának van saját tánccsoportja, saját oktatójuk, de ez még kevés ahhoz, hogy a gyermekek igazán ebbe nevelődjenek bele, s fejlődjenek általa. Nagyon sok kiegészító foglalkozás, program kell, hogy a gyermekek valójában fejlődjenek, s ne csak színpadon eltáncoljanak egy betanult koreográfiát.

Én 32 éve tanítok, ebből 14 évet általános iskolában voltam tanító néni, azután átmentem a Tanulók Házába (ami órák utáni szabadidős tevékenységet nyújt a gyerekek számára), s ott  táncoktatóként dolgozom.

A sok esztendő alatt rengeteg gyerek és felnőtt megtanult táncolni, megismerkedett hagyományainkkal. Ha számokba kellene foglaljam, akkor hetente megfordul nálunk 20 óvodás, 300 kezdő kisiskolás, van 56 állandó tagja a Kékiringónak a haladó csoportban, 30 gyerek alkotja az utánpótlás csoportot, s lassan 7 éve már a szülők, felnőttek is járnak táncolni, most már 35 család. Ha mindezt összeszoroznám az évek számával nagyon sok lenne. De nem a számok a lényegesek, hanem az a közösség, ami kialakult, az összetartozás, a szeretet, a tisztelet. Eléggé sajátságos eset vagyunk, nálunk együtt táncol kicsi gyerektől nagyig mindenki, mint a régi falusi életben. A kicsi rajong, felnéz a nagyobbra, a nagyobb tanul a kicsitől, egymást kiegészítve alkotnak egy csapatot, egy igazi „táncos családot”.

Amitől mi még másabbak vagyunk az, hogy nálunk a háttérben nem áll semmilyen intézmény, sem iskola, sem Művelődési Ház, sem Önkormányzat, egyedül hoztam létre a csoportot, s egyedül is működtetem, minden szempontból függetlenek vagyunk. Nem azért mert magamnak való vagyok, simán így alakult. Eleinte nem szánt az iskola figyelmet ránk, mikor már ki volt járva az útja sok mindennek, akkor már csak irigykedtek, hát…így maradt csak az enyém. Háttérnek létrehoztam egy alapítványt, ezáltal tudok pályázatokat írni, s így besegíteni a kiadásokba, viseleteket venni, férfi oktatót fogadni, utazásra pénzt kiszorítani, zenekart fogadni, etetni, altatni a rendezvényeinken.

Mára már napi rendszerességgel vannak táncórák, heti rendszerességgel van Aprók Táncháza, hetente kétszer felnőtteknek oktatás, hetente kétszer-háromszor Kékiringósoknak próba. Emellett rendszeresen megtartjuk az egyházi ünnepkörök szokásait: karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, kézműves foglalkozásokat szervezünk, muzsikálni tanulnak a gyerekek.

Táborokat szervezünk korosztályok szerint, edzőtábort a Kékiringósoknak s felnőtteknek, honismereti kirándulásokat, rengeteg rendezvényre megyünk szerepelni, itthon s külföldön egyaránt, a meghívásoknak s anyagi keretünknek függvényében.

Évente két nagy rendevzényünk van: tavasszal a Kékiringó Néptáncfesztivál, amikor általában 10-12 vendégtánccsoport jön hozzánk, 3-4 nap itt vannak, programokat szervezünk nekik, majd egy gálaműsorral s Táncházzal zárjuk a rendezvényt. A másik pedig a fennállásunk ünnepsége, ezt mindig decemberben tartjuk, akkor műsorunkkal mintegy számadást adva az eltelt esztendőről. Az idén 20 éves lesz a csapatunk.

Munkánk sok elismerést is hozott:

Mint csoportvezető és oktató:

2003 – EMKE-díj a hagyományőrző munkáért

2007 – a Magyar Kultúra Lovagjává avatás, Budapest

2011 – Pro Urbe díj a város részéről

2012 – Udvarhelyszék Kultúrájáért díj

2013 – Príma Pedagógus díj

A Kékiringó Néptánccsoport díjai:

2007 – Örökség serleg

2012 – Udvarhelyszék Kultúrájáért díj

_____________________________________________________________________________

HA AZ ÁLTALAD ÍRT KÉRÉSRE (MILYEN HATÁSSAL VAN A FIATALOKNÁL A NÉPMŰVÉSZETI MUNKA ÉS A KÖZÖSSÉGBEN VALÓ LÉT A SZEMÉLYISÉG ÉS A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSÉRE) CSAK KONKRÉTUMOKAT ÍRNÉK, TALÁN ENNYI LENNE:

Az aprók vagyis 2-3 évesektől kezdődően egyszerűen megtanulnak felöltözni-levetkőzni egyedül, enni segítség nélkül, kört alkotni, egymás kezét megfogni, tapsolni, mondókákat ritmusra mondani. Sajnos manapság legtöbb szülő kiszolgálja a gyermekét, ezért soknak az önállóság nagyon későn alakul ki.

Az óvódásoknál is nagyjából a fenti készségek fejlődnek, a türelem, a “várd meg a sorod” jelenség, a kézügyességük, beszédük mind alakul. A helyes testtartás fejlesztését minden korosztálynál írhatnám.

Az olvasásban, írásban, számolásban is fejlesztő hatással van a tánc, a ritmus, a zene. A mozgáskoordinációs problémával küzdő gyerekeknél nagy előny, ha táncolni jár, de ugyanúgy diszlexia, dizgráfia, dadogás terén is. Még süket-néma gyereket is tanítok, senki nem hitte volna, hogy milyen ügyes tud lenni. Az autista gyereknél is elértem, hogy beáll a körbe, engedi, hogy megfogják, s türelmesen, figyelmesen kibír már negyed órát is egy foglalkozáson.

A serdülőkorúaknál a személyiségük alakulásában nagyon fontos szerepet játszik, a lányok zöme meggörbül, a táncosoknál ez nem fordul elő, gátlásaik is könnyebben feloldódnak.

Nagyon sok időt szánunk az egyszerű mindennapok tevékenységeire, mint pl. a lányoknak a varrás, tudjanak tűbe cérnát befűzni, felvarrni egy gombot, megvarrni egy harisnyát, ha elszalad a szem rajta, vasalni tanítjuk, zöldséget hámozni, alap dolgokat megfőzni. A fiúk legalább egy szeget tudjanak beverni, fát hasogassanak. Sok olyan táborunk van, ahol a nagyobb táncosaim a “póttesók” a tábor idején az apróknak, ez alatt is rengeteget alakulnak, fejlődnek.

Ennyi esztendő alatt megfigyeltem, hogy a táncos gyermekek észjárása is sokkal jobb, szebben, helyesebben beszélnek, testtartásuk egyenesebb, járásuk járás s nem valami egyéb csúszó mozdulat, könnyebben találják fel magukat közösségben, könnyebben barátkoznak, jobban kommunikálnak, illedelmesebbek, figyelmesebbek.

Az is nagy előny nálunk, hogy vegyes korosztály van, mindenki mindenkitől tanul, általában együtt táncolnak, együtt dolgoznak, együtt mulatnak. S ez természetes számukra.

A gyeremek által a szülők is bekapcsolódtak a táncba, hagyományőrzésbe. Nagyon sok családnál látunk pozitív változást, legtöbb esetben a ruhatáruk változik meg elsőnek, egyszerűbb, ízlásesebb holmikban járnak. Az étkezésben vagyis, hogy mit esznek meg, abban is nagy változás megy végbe, nagyon sokat tanulnak egymástól, akár egyszerű recept-csere által vagy eljárnak egymáshoz közösen befőzni. Nagyon sok anyuka nekiállt varrni varrógéppel, hímezni, csipkét horgolni, kötni. A férfiak is sokat segítenek egymásnak, sok kalákában végzett munka születik. Sokkal figyelmesebbek lettek a házastársak egymásra, heti rendszerességgel együtt tölt férj-feleség 2-3 órát, ami nagyon jó hatással van a kapcsolatukra. Amióta táncolni járnak, nagyon sok családnál született 3. akár 4. gyerek is.

Látszik rajtuk, hogy jól érzik közösségben magukat, hogy fontos számukra a hovatartozás, az együttlét. Sokan kapcsolódnak be önkéntes munkába, nagyobb arányban vesznek részt a társadalmi életben.

Az Ördögborda küldetése

A néptánc művészetét pusztán egy tág fogalomnak is fel lehet fogni, de azoknak a fiataloknak, akik ezt tizenéve űzik, nemcsak egy fogalmat, hanem egy életvitelt is jelent. Nagymértékben meghatározza egy fiatal személyiségének kialakulását az, hogy ha egy olyan közösség tagja, amelyet harmónia, szeretet és összetartás leng körül. A néptánc képes gazdagítani úgy lelkileg (élmények, tapasztalatcserék, életre szóló barátságok, lelki szabadság, jó humorérzék) mint fizikailag ( ritmusérzék, hallás kifinomultsága, térlátás fejlődése). Jó érzés egy olyan közösség tagja lenni, amely azzal foglalkozik ami a legmélyebben magyaros: a miénk. Tolerancia alapú tudás, a kapcsolatok alapja. Harmónia, az együttérzés és a béke. Mindenért, amit szeretünk, áldozatot hozunk. Egy fiatalnak is áldozatokat kell hoznia ahhoz, hogy a tanulás, a családi élet és egyebek mellett időt fordítson arra, hogy aktívan bekapcsolódhasson a közösségi élet tevékenységeibe. Teljesen másképp kell programozza az idejét, mint egy olyan vele egykorú , aki szabadidejét nem a próbateremben izzadva tölti, hanem az üzletekben bámészkodva, esetleg a számítógép előtt. De áldozatot hozni megéri: nincs annál felemelőbb érzés, mint amikor a forró, zúgó tapssal párosul az emberek rajongó, elismerő, tiszteletet sugárzó arca.

Ezt az élményt keresi az Ördögborda évtizedes fennállása óta. Generációk nevelkedtek az együttes karjaiban, akik ma is emberi léptékben élnek, dolgoznak, kamatoztatják a kapott és hozott értékeket.