A program időpontja: 2019. október 23.
A program helyszíne: Kiscsősz
Téma: A projekt tapasztalatainak összegzése, a népi kultúra közösségeiben látottak összefoglalása, módszertani „jó gyakorlatok” összegyűjtése
A műhelymunka során a hazai és határon túli szakemberekkel összegyűjtöttük azokat a módszereket amelyek mentén szervezve a közösségi tevékenységet, szakmai munkát olyan eredmények, teljesítmények jönnek létre, ami hosszú távon biztosítja az adott közösség létét, erősíti a tagokban a társadalmi szerepvállalást a helyi közösségekben, kulturális életben, lehetőséget nyújt a leszakadó rétegek számára a felzárkózásra stb.
A módszereket két fő téma mentén, az alábbi alpontok szerint tárgyaltuk, a módszertani-szakmai összegzés, szakmai ajánlások konkrét leírását a projekt zárójelentésében foglaljuk össze.
- Társadalomszervezés, közösségi működés
Mik az alapjai a határon túli közösségek szerveződésének, kik, miért hozzák létre, hogyan alakulnak, fejlődnek, miként tudnak a korosztályok egymásra épülni, korosztályi felnövekvés alapján gyarapodni, akár osztódni. A jó példa alapján hogyan alakulnak újabb, hasonló közösségek, kik a minta tanárok, szervezők, hogyan lesznek ugyanilyen emberek az Ő tanítványaikból? Mik tehát az Ő módszereik, mire alapozzák a munkájukat? Mik a sikerek, sikertelenségek?
I.1. Közösségek létrehozása, működ(tet)ése, fejlesztése
Ezen belül gyermek közösség, iskolai közösség, iskolán kívüli fiatalok közössége, szülői közösség, felnőttek, idősek közössége. Ezek területi lefedései, összeköttetései, emberi és szakmai kapcsolatai…A nemzettudatosság, önazonosság összekötő ereje…
I.2. Szakmaiság
Mire alapozza a szakmai közösségben a munkát? Helyi, régiós hagyományok tovább örökítése…?Genetikai örökség és a tanult táncanyagokhoz való viszonyulás kapcsolata, stb… Módszerek a testkultúra, viselkedés, próbai munka, fegyelem, tanulás, együttműködés terén…
I.3. Nevelés, társadalomformálás
A verseny rendszer hatásai és a kultúra értékközpontú művelése, gyakorlása, terjesztése. Közösségi programok létrehozása, megtartása, fesztiválesemények, ezek hagyományossá tétele, hosszú távú működése (miként képesek évtizedekig sikerrel működtetni ezeket?). A hagyományosság megfogalmazása: mi az, ami változhat a korral, annak szellemében, mi az, ami nem. Helyben maradás, családalapítás, közösségi emberré válás.
- Közösségi gazdaságfejlesztés / vidékfejlesztés a kultúra, néphagyomány által
A vizsgált területeken, partner országainkban a nagyobb városok egészséges működése mellett jellemző a falvak megtartó ereje is. A kinti kistelepülésekre kevésbé jellemző az elnéptelenedés, a működésképtelenné válás, a településkép leromlása. A kistelepüléseken élők is képesek megélhetést találni, vállalkozásokat indítani, stb. A falu, a vidék nem másodrangú tehát. Ez nagyban köszönhető a helyi identitásnak, amit valójában a helyi hagyományok, kulturális értékek ismerete és átélése táplál.
II.1. A helyi identitás erősítése, közösségek létrhozásával, a helyi hagyományok ápolásával, feltámasztásával
Mi a módja a falvak kisközösségeinek létrehozásának, a gyermek és ifjúsági réteg megszólításának, a helyi táncos és zenei hagyomány felkutatásának, visszatanításának, avagy a városi táncházi világ visszamentése, a falvak társadalmának újjáélesztése, a paraszti kultúra, mint vidékfejlesztési súlyponti elem. Ebben mind a négy partnerünk nagy sikereket ért el.
II.2. Szomszédolás-közeli falvak közösségei együttműködés
A szomszédos települések közösségei együttműködésben szerveznek programokat, találkozókat, fesztiválokat, így képesek felpezsdíteni szélesebb társadalmi köröket, nagyobb rendezvényeket létrehozni, melyeknek már jelentős gazdasági hatásuk van (vendéglátó, rendezvénytechnika, szálláshely és étkeztetés szolgáltatások, stb.).
II.3. Nemzetközi kapcsolatok
Kiépülhetnek olyan határokon átívelő együttműködések, melyek jelentős gazdasági kapcsolatokat is eredményezhetnek (a települések vezetői az ilyen alkalmakra általában a kulturális csoportok produktumait viszik, ezzel büszkélkedhetnek, de a nagyobb gazdasági vállalkozások is gyakran fordulnak ehhez a módszerhez, lásd: nemzetközi turisztikai kiállításokon, rendezvényeken való néptánc bemutatók, stb…)
Összegző megállapítások
A kulturális közösség a helyi társadalom pozitív változásának alapja. Az itt nevelkedő személyek nagy része az értelmiségi réteghez tartozik, jó kapcsolatteremtő, kezdeményező, sikeres szervező. Eséllyel válhatnak ezek a személyek a települések vezető személyiségeivé, akik később meghatározzák, terelgetik a helyi folyamatokat, mozgalmakat, fejlesztéseket kezdeményeznek, stb. Ilyenek lehetnek a hagyományos termékekre épülő védjegyes szerveződések, értékesítő, termelő szövetségek, szövetkezetek (pl. Székely Gyümölcs, vagy a “Helyénvaló” mozgalma). Másrészről a jól működő közösségek esélyt teremtenek a hátrányos helyzetből induló tagok részére a leszakadás leküzdésére, a közegből való felemelkedésre, ennek társadalmi haszna is jelentős súlyú.
