2019. január archive
jan 30
Regölés
jan 30
Kiscsőszi farsang
Minden évben megrendezésre kerül Kiscsőszön az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület megrendezésében a hagyományos Kiscsőszi Farsangi Mulatság, melynek során Dezső Disznó a Mennybe megy. A program a reggeli védőital elfogyasztása után Dezső Disznó búcsúperceivel veszi kezdetét.A délelőtt zenés koncolással és ebédfőzéssel telik. Ebéd után mindenki a délutáni felvonulásra készül.
A felvonulás során a helyi néptánccsoportok népviseletbe öltözve, a résztvevők pedig kedvük szerint összeválogatott mulatságos farsangi jelmezekben élő népzenei kísérettel táncolva és dalolva vonulnak a falu főutcáján. A kocsma elé érve a farsangi mulatság során bolondos esküvő után a kiszebábu elégetésével jelképesen elégetjük és elűzzük a telet. Ezek után a falu kultúrházában néptáncos műsorok követik egymást tovább fokozva a hangulatot az esti disznótoros vacsoráig. Ha mindenki jól lakott hajnalig tartó élő zenés fergeteges hangulatú táncházzal zárjuk a farsangi mulatságot.
Videó
jan 27
2019. február 9., Kiscsősz – Műhelymunka
A következő műhelymunkánkat Kiscsőszön tartjuk ahagyományosan megrendezett farsangi disznóvágáshoz és táncképzéshez kapcsolódva. Az „Érték vagy eszköz” című projektünk tevékenységének témája:
A farsangi népi hagyományok (disznóvágás, télbúcsúztatás-bolondmennyegző, kiszebábégetés) felelevenítésén keresztül annak vizsgálata, hogy a különböző helyről érkező, különböző családi háttérrel rendelkező vendégek hogyan viszonyulnak a hagyományőrző közösségi alkalmakhoz, milyen elvárásaik, élményeik vannak ezzel kapcsolatban általánosan és a konkrét eseményhez kapcsolódóan.
A táncképzés során az alábbiakat kívánjuk vizsgálni: néptánc hatása a személyiségfejlődésre, a társas viselkedésre, illetve az egyén jellemére.
Az alkalmazott módszerek: megfigyelés,személyes megbeszélés, interjú, elemzés.
jan 25
Fejér Megyei Népzenei Műhely Egyesület
A Fejér Megyei Népzenei Műhely Egyesület Székesfehérváron 2001. december 21-én alakult. Alapítói elismert népzenészek és népzene pedagógusok, akik évtizedek óta tevékenykednek a városban, és tevékenységükkel hozzájárulnak, hogy a megye és a város zenei élete még színesebb legyen. A Fejér Megyei Népzenei Műhely egyedülálló a megyében, hiszen ebben a tevékenységi körben (népzene), nincs más működő érdekvédelmi szervezet.
Az egyesület célja a népművészet, benne a népzene hagyományainak, értékeinek, tapasztalatainak kutatása, feldolgozása, terjesztése, valamint, hogy összefogja és segítse a gyermek-ifjúsági és felnőtt korosztály körében a népzene megismerését. Alkotóközösségeket, műhelyeket működtet a különböző népművészeti ágakban. Tanfolyamokat, továbbképzéseket, szakmai bemutatókat, konferenciákat, előadásokat, kiállításokat szervez.
Játszóház és táncház a Fejér Megyei Népzenei Műhely muzsikusaival, kézműveseivel
A Népzenei Műhely szoros kapcsolatban áll a Fejér Megyei Népművészeti Egyesülettel és a kézműves foglalkozások szakmai vezetői ebből a körből kerülnek ki. Egyre nagyobb létszámot mozgatnak meg a népzenés, néptáncos rendezvényeinkkel.
Közreműködők:
Kézműves foglalkozás vezető: | A Fejér Megyei Népművészeti Egyesület tagjai |
Zenekarok: | Szedtevette zenekar |
Barátok zenekar | |
Gyerekjátszó táncház vezető: | Kneifelné Laczkó Krisztina |
Önkéntes segítők: | 3 fő |
Programokról részletesen
Kézműves foglalkozások
A kezdetektől nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ne csak 1 órás program várja az érdeklődőket, hanem egy kellemes délutánt tölthessenek el együtt. Ezért minden alkalommal kézműves foglalkozással kezdik a programot.
A kézműves foglalkozásokat a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület tagjai tartják. A kézműves foglalkozások témái kapcsolódnak az évszakokhoz, a jeles napokhoz és az egyéb ünnepkörökhöz. Csak és kizárólag természetes anyagokból dolgoznak.
Gyerekjátszó táncház
A foglalkozás időtartama:
Ennek a teljes időtartama 5 óra. A táncház 60 perces.
Résztvevők köre:
Gyerekek 2 éves kortól (totyogók) 12 éves korig, hozzátartozó szülők.
A játékba a táncház vezető igyekszik minél több szülőt is bevonni a játékba, hiszen ez nem csak a szülő-gyerek közös élményt erősíti, hanem a foglalkozás közben is nagy segítség a vezetőnek.
A foglakozás tematikája
Bevezetés
A foglalkozás eleje énekszóval, muzsikával indul. Minden esetben élő zenei kíséret van a táncházakon. A játszott dallamok általában közismert ugrós dallamok, amit együtt énekelnek a résztvevők. Egy rövid bevezető beszélgetéssel megteremti a hangulatot, ami vagy egy jeles nap, vagy egy szokás, vagy egy névnap körül forog. Ez a téma végigkíséri az egész foglalkozást. A legjobb eszköz a mondóka. A mondókát mindig ritmus kíséri vagy taps, vagy dobogás. Sok játékos elem kerül beépítésre a mondóka sorról-sorra tanulása közben: hangoshalk játék, visszhang játék. A bevezetés utolsó lépése a táncba hívás. A leggyakrabban használt játékok a láncjátékok és a várkör játékok. így nem maradhat ki senki.
Játék és tánc
A táncházak esetében a legfontosabb tényezők, amik garantálják, hogy nem mennek ki a gyerekek, nem ülnek le, nem rohangálnak, hogy változatos játékok, sok mozgást és nagyon kevés magyarázatot építenek be a foglalkozásokba. Fogyó, gyarapodó körjátékok, párválasztó játékok és ügyességi játékok és fogócskák követik egymást. A foglakozás végén mindig zenére táncolnak. Ezek a táncok elsősorban szűkebb hazánk, a Mezőföld táncai, ugrós, lassú és friss csárdás.
Befejezés
A tánc végén a táncház vezető ismét maga köré gyűjti a résztvevőket. Átismétlik a foglalkozás elején tanult mondókát, vagy dalocskát.
Vezető: Gonda Emma
emmagonda@fejermmk.hu