Feljegyzés
Műhelymunka
Komárom, 2018. április27-május 1.
Téma: A Mediawave-en jelen lévő tánccsoportok személyi, nemi, korosztályi összetételét, a más kultúrákhoz való viszonyulást, emberi jellemzőket, viselkedéseket.
„Közép-Európa egyik legjelentősebb művészeti filmszemléje és kulturális együttléte zajlik évek óta a komáromi Monostori Erőd falai között. Büszkék vagyunk arra, hogy az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület nem csak vendégként, hanem egyes részprogramok szervezőjeként is jelen lehet ezen a rendezvényen. Az idei program is magas emberi és szakmai minőségi körítéssel zajlott. Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület vállalta a közkonyha hagyományos ételeinek elkészítését, ezek felszolgálását. Részt vettünk az események felkonferálásában, a Fláre Beás zenekar koncertjében, az Andalúz-Magyar lakodalom és az azt megelőző legény-és leánybúcsú szervezésében és lebonyolításában. Ezek mellett lovas programokkal is igyekeztünk gazdagítani a rendezvénysorozatot. Egyesületünk műhelymunkát szervezett a rendezvényre, mely jelentős néptáncos közösségeket mozgat. A műhelymunka a Transznacionális Együttműködések pályázat kapcsán valósult meg, vizsgálta a jelen lévő tánccsoportok személyi, nemi, korosztályi összetételét, a más kultúrákhoz való viszonyulást, emberi jellemzőket, viselkedéseket. A műhelymunkák során táncházi szituációkban, közös egyeztetéseken, értelmező beszélgetéseken végeztük vizsgálatainkat.
A rendezvény mindvégig nagy érdeklődés mellett zajlott.”
A résztvevők összetétele:
A programban az anyaországi szereplők és vendégek mellett több határon túli csoport és egyén is részt vett. Jelen voltak Szlovákia szlovák és magyar szervezetei, romániai magyar szervezetek, de voltak andalúz, ázsiai, dél-amerikai civilek és kisebb kulturális csoportok is.
Kultúrák találkozásának formái, tapasztalatok:
A gasztronómiai együttműködések alapvetően ezekkel az „érdeklődői” csoportokkal alakultak ki. Az ételek készítése során maguk is bekapcsolódtak, s míg a magyar ízeket kóstolták, elkészítettek több saját ételt is, így már itt megkezdődött a kultúrák találkozása, „vetélkedése”. Az ételkészítés és elfogyasztás során megszólalt a népzene, melyet magyarországi népzenekarok képviseltek. Ehhez hamar csatlakoztak a vendégként érkező nemzetközi népzenekarok, így a táncházi forma zenei változata folyamatossá vált.
A rendezvény nemzetközi jellege miatt megfigyelhettük, hogy eltérő kultúrákból érkezett – akár más nyelvet is beszélő – emberek miként egyesíthetik lelki, szívbéli értékeiket a kultúra által. A táncoktatás mellett zajló táncházban nem volt szükség egyetlen egymáshoz intézett mondatra sem ahhoz, hogy értsük egymás szándékait, gondolatait. A közös mozdulatok, a terek használata, az egymásra figyelés órákon át hozta a közös lélegzés érzését. Mindemellett az idegen ajkúak jelentős szeletet kaptak a magyar kultúrából, melyet bizonyára életre szóló kulturális emlékként hordoznak majd. Ez az emlék a későbbiekben meghatározhatja, nagyban befolyásolhatja a magyar társadalomhoz való emberi viszonyulásukat is. A táncban egy pillanatra sem jelent meg a versengés, az önmutogatás, még a magyar résztvevők között sem. Nem látták szükségét. A hangulatos táncházak során kialakult kapcsolat és a megismert zene, tánc elismertsége alapozta meg az esti koncertek és táncelőadások viharos sikerét.
Nemek, korosztályok
A résztvevői kör vegyes volt mind nemét, mind korosztályát tekintve. A rendezvény kisközösségi, családias formájára való tekintettel jól tapasztalhattuk a családok valóságos jelenlétét is, így több korosztály is jelen volt. A nők a táncesteken, táncházakon általában nyitottabban viselkedtek, mint a néphagyományban az jellemző. Ez betudható a résztvevői kör átlagosnál magasabb műveltségi szintjének és a rendezvény nyitott, befogadó jellegének is, illetve annak, hogy ezek a személyek gyakori látogatói a hasonló közösségi eseményeknek. Gyermek résztvevők kevésbé voltak, jellemző volt a fiatal felnőttek és a közép-korosztály részvétele.
