Feljegyzés
Tanulmányút
Nagyecsed, 2018. június17-18.
Téma: A nemzetiségek tánckultúrájának egymásra való hatása, ennek szerepe a lakosság mindennapjaiban és gyermekek szemléletének formálásában
„A gazdag motívumkészlettel rendelkező, archaikus elemeket is őrző, országosan ismert nagyecsedi táncok fejlődését nagymértékben befolyásolta a cigányok tánckultúrája is.
Ezen a területen nagyon jól megfigyelhető, hogy a cigányság és magyarság kapcsolata az évtizedek alatt hogyan vált egyre szorosabbá, a közös pont a tánc által. A két fél táncai a mai napig nagy hatással vannak egymásra.
A tanulmányút alatt megtapasztalhattuk milyen módon befolyásolják pozitív irányba egymást a különböző tánckultúrák. Megfigyelhetővé vált, hogy ez a jelenség nem csak a tánc területére, de a mindennapi életre is hatalmas nagy hatást gyakorolt és gyakorol.A gyermekek már kiskorban érintkeznek ezzel a különös kulturális egyveleggel, ami egy remek impulzus számukra. Erősen befolyásolja őket az életük további szakaszaiban. Itt tényleg érzékelhetővé vált, hogy idősek és fiatalok, magyarok és romák együtt táncolnak és egy célért küzdenek, a hagyományaikért.”
Elemzés
Népesség, népcsoportok
2019-ben a város lakossága 6.467 fő volt, 1960-ban érte el a legmagasabb lélekszámot, ekkor 8.348 volt a lakosság száma
2011-ben a város lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát, de a helyiek szerint a cigány lakosság aránya kb. fele az összlakosságénak.
Gazdaság
A közelmúltban az egyetlen komoly munkáltató a TSZ volt, jelenleg a településen nagyon kevés a munkalehetőség, ezért sokan elköltöznek, vagy a közeli városokban, településeken, Nyugat-Európában vállalnak munkát.
Kultúra
Nagyecsed országszerte ismert népművészetéről, nemcsak a múltban, de a jelenben is. A városban 3 népművészeti hagyományőrző csoport működik, egyikük a cigány hagyományok őrzésével, átadásával foglalkozik.
Népművészet mesterei
Molnár Lajos (1889–1970) táncos.
Bulyáki Gergely (1905–1979) táncos.
Bíró Lajosné (Erdélyi Erzsébet) (1897–1987) táncos.
Rostás Mihály (1937–2002) mesemondó.
„Rákóczi” Kovács Gusztáv (1937–2007) táncos.
Szabó Lajosné (Czine Rozália) (1936) táncos.
Rendezvények:
Szatmár Határok Nélkül, református találkozó
Ecsedi-láp Fesztivál
Lápi disznótoros
Országos Nagyecsedi Verbunkverseny
Megállapítások
A településen régóta él jelentős számban a cigány nemzetiség, ami feltételezi a társadalmi és kulturális kölcsönhatást a magyar lakossággal. Ennek nagyon szép példái jelennek meg mind a magyarok mind a cigányság táncaiban: a nagyecsedi „Magyar verbunk” mind előadásmódjában, mind motivikájában tartalmaz a cigányságra jellemző elemeket, összevetve a többi település verbunkjával, míg a cigányság körében a jó táncosok ismerték, el is járták a verbunkot és a csárdást.
Napjainkban a köznevelésben a magyar és cigány gyerekek azonos feltételek mellett, együtt vesznek részt, tehát mindennapos a kultúrák érintkezése ebben az életkorban. Ez azonban a felnőtté váláshoz közeledve, felnőtt korban már kevésbé jelenthető ki, vannak ugyan közös kapcsolódási pontok (közös fellépések, részvétel rendezvények alkalmával), de nem jelenthető ki a totális együttműködés, mint ahogyan ez nem is kell alapvető cél legyen.
A jó értelemben vett sikeresség mind a két társadalmi csoportnál jelen van, nagyobb arányban, mint más cigányok lakta településeken. A sikeres romák (Nagyecsedi Fekete Szemek zenekar, Bódi Guszti, Kalyi Jag Együttes, Etnorom Együttes, Romengo Együttes, stb…) mind-mind a helyi hagyományőrző szervezetből kerültek ki. A leghíresebb táncosokat (Balogh Béla, Balázs Gusztáv…) az egész szakmai világ ismeri, van, aki nemzetközi hírű koreográfussá vált, Hollandiában él. A helyben maradó cigányság is kiemelkedő színvonalon éli az életét, többen sikeres vállalkozók, építőiparban, turizmusban tevékenykednek. Ami talán még ennél is fontosabb: a társadalom megbecsült, egyenrangú tagjai. A magyar csoport tagjai szintén nagy hírnévre tettek szert. A faluban élő, megidősödött korosztályú embereket országos megbecsülés övezi, emberi példaképekké váltak, akiket – gyakran időskori tévelygéseik ellenére – büszkén vállalnak a mai közösség fiataljai, példaképként említik őket. Több dinasztia is fellelhető, ahol nagyszülőig, dédszülőig vezethető vissza a hagyományos tudás átörökítése.
Verseny, siker
Érdekes, hogy – bizonyára a kulturális helyek távolsága miatt – Nagyecsedről sokan próbálkoztak a rövid távú sikeresség útjával (szintetizátoros lakodalmi zene, nagyvárosi táncshow-műsorok, stb.). Ez a változás életminőség javulással kecsegtetett, mely gyakran be is következett. Hosszabb távon viszont az tapasztalható, hogy az ilyen próbálkozásokból lassan visszatérnek a szerepelők a mélyebb kultúrát képviselő tevékenységek felé. Kellő intelligencia és elegendő jó példa van tehát ahhoz, hogy a hiteles, torzítatlan értékek révén is lehet valaki sikeres. Nem beszélve arról, hogy ez a siker nagyobb szakmai tudást feltételez, melyet a szakmai környezet is jobban elismer. A tapasztalatok szerint a széles hatókörű versenyeken gyakran szerepelnek nagyecsedi fiatalok, vagy olyan környékbeli táncosok, akikre a nagyecsedi tánckultúra nagy hatással volt, akár a saját hagyományukként kezelik. Ezek a fiatalok kimutathatóan nagyobb arányban érnek el sikereket, mint más hasonló települések táncosai. Ez egyértelműen a közösség fejlesztő hatásának köszönhető. A verseny – néhány kivételtől eltekintve nem hozott jelentős személyiségváltozást. A helyiek elmondása szerint a sikertől megmámorosodott társaik a nagyvárosi (budapesti) társaságok rossz hatását ötvözték magukba.
