Feljegyzés
Terepmunka
Mátészalka, Nyírkarász, 2018. június 21-22.
Téma: Kapcsolatépítés, megfigyelések, feljegyzések készítése a különböző típusú települések lakosságáról (a beszélgetések tartalma, kulturális közeg, az érdeklődés, a kapcsolatok, az alapok)
„A terepmunka nem titkolt célja többek között a kapcsolatépítés volt: fontosnak éreztük, hogy a résztvevőknek jó kapcsolata alakuljon ki a „tereppel”, azaz a Mátészalkán, Nyírkarászon és annak környékén élő emberekkel, illetve a hazai és külföldi szakembereknek egymással is.
A kiválasztott települések egy tájegységen belül helyezkednek el, mégis két különböző településtípusról beszélünk, hisz Mátészalka egy város, míg Nyírkarász egy falu. Ez adta maga a dolog érdekességét, megfigyeléseinket ez által két különböző környezetben tehettük meg.
Fontos volt számunkra, hogy mindenki jól érezze magát a ,,munka” során, azaz mind a résztvevők, mind a helyi lakosok jó hangulatban vegyenek részt az együttműködésben.
Terepmunkánk során először is megfigyeléseket végeztünk. A résztvevők közül többen vezettek saját, illetve a közösség számára terepmunka naplót, amiben leírták megfigyeléseiket, észrevételeiket. A terepnaplót napi rendszerességgel vezették, melyben megpróbáltak mindent rögzíteni. Ez még nagyon hasznos információforrás lehet az elkövetkezendőkben. A ,,megfigyelők” próbálták a megfigyelt dolgokat személyekhez kötni, ily módon elkerülni a túláltalánosítást. Ezen kívül rögzítésre kerültek a rendszeres, de nem rituális interaktív helyzetek is, amik a terepen előttünk zajlottak, ilyenek a beszélgetések tartalma, résztvevői, illetve a kutató beszélgetései másokkal.
Fontos tényező volt, hogy két különböző településtípust vizsgálhattunk meg. A falu és a város tekintetében más-más volt a kulturális közeg, az érdeklődés, a kapcsolatok, az alapok. A falu egy zártabb közösség, itt jobban megmaradtak a szokások, viszont a falu egy folyamatosan változó közeg, adaptívabb környezet. Ezekből kifolyólag érdekes megállapításokat tehettünk.
Terveink között szerepel, hogy e tapasztalatok alapján a saját közösségeikben is elkészítjük ezeket a megfigyeléseket, esetleg interjúztatunk, hogy ezek segítségével fel tudjuk vázolni településeink, helyi közösségeink társadalmi felépülését, rétegződését.”
Elemzés
Mátészalka
Társadalmi viszonyok
A város lakossága 2019-ben 16.910 fő volt, a népesség az 1990-es népszámlálás alkalmával érte el csúcsát, akkor 19.069 lakta a települést. A cigányság aránya 2001-ben 3%, 2011-ben 7%. A lakosság mintegy fele rendelkezik érettségivel ennek körülbelül 1/3-a szerzett diplomát felsőoktatási intézményben. A lakosság több mint negyede nyugdíjas, mintegy 5%-a munkanélküli.
Gazdaság
A gazdaság a kelet-magyarországi viszonyoknak megfelelően működik. kistérségi központként megfelelő munkaerő felvevő képességgel rendelkezik, de viszonylag alacsony a magas képzettségűekre való igény. Kiemelkedő vállaltok, gazdasági szereplők nincsenek, az átlagkereset az országosan jellemzőnél alacsonyabb.
Kultúra
A néphagyományok művelésével a Szatmár Néptáncegyüttes és a Dancs Lajos Népdalkör foglalkozik. A helyiek viselkedésében, a nyelvjárásban, az etnikumok közti együttműködésekben teten érhető az évszázados gazdálkodási és kereskedő kultúra. A hagyományőrzés felé elfogadóan, tisztelettel fordulnak, bár nagy tömegeket ma már nem képvisel ez a műfaj. Örömteli viszont, hogy van egy nagy létszámú helyi művészetoktatási intézmény, melyben a fiatalok újjáélesztik a szatmári kultúrát. Egyre többen tanulnak tovább művészeti középfokú, vagy felsőfokú képzésben, közvetlen kapcsolat van a nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziummal.
Nyírkarász
Társadalmi viszonyok
A település lakossága 2019-ben 2,305 fő csúcsát 1960-ban érte el a 3.173 fős létszámmal. A cigányság aránya 2001-ben 1%, 2011-ben 3%.
Gazdaság
A helyiek szinte kizárólag a gazdálkodásból, illetve a helyi szolgáltatásokból élnek, jelentős gazdasági tényezők nincsenek.
Kultúra
Nyírkarászona Dankó Hagyományőrző Néptánccsoport foglalkozik a helyi népművészeti örökség továbbéltetésével. A csoportban minden korosztály képviselteti magát, kiváló gyermek táncosok, népdalkör és nyugdíjas dalkör is található a településen. Mindezeknek szépen helyreállított, barátságos közösségi ház ad otthont, melyet ottlétünkkor hasonlóan barátságos közösség üzemeltetett. A helyiek összefogással hozzák létre rendezvényeiket, ünnepeiket.
Feladatok:
Beszélgetés a Művészeti iskola vezetőivel, tapasztalatok leszűrése.
Beszélgetés a nyírkarászi vezetőkkel, nyugdíjasokkal, dalkör, tánckör tagjaival.
Előadás tartása mindkét helyszínen kiemelkedő táncmesterekkel.
Az előadás élményeinek elemzése.
Tóth Béla – intézményvezető, néptánc pedagógus:
Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület által hozott/szervezett előadás hatalmas élményt nyújtott a gyerekeknek. Az intézmény szívesen fogadta be az improvizatív, emberi tulajdonságokat előtérbe helyező előadást. A programra a jelenlegi tanítványi kör mellett az elszármazottak és a pedagógusok köre is jelentős számban volt kíváncsi, ez jelzi a bemutatkozók iránti érdeklődést és tiszteletet. A péntek esti időpont mellett is telt házas érdeklődés volt. Ez jelzi, hogy a kisváros komolyan veszi a kultúrának ezt az irányát.
A gyerekekről: Az iskola nagyobb létszámú és sikeresebb, mint a környék nagyvárosainak hasonló iskolái átlagban. Ez részben a szakmai alaposságnak, a tetten érhető pedagógusi elhivatottságnak, részben pedig a hagyományalapú gondolkodásmódnak köszönhető. Sokan jutottak el rokon szakmákat oktató középiskolákba, többen választották a néptánc pedagógusi szakmát is, tehát az oktatási munkát kifejezetten sikeresnek érzi. Másodlagos siker, hogy sokan visszatérnek a térségbe és Szatmár, Nyírség művészeti életének alakítóivá válnak. Az iskola erős kisvárosi közösséget formált, mely befogadó az érdeklődők számára és nyitott a művészetek más műfajaihoz is.
Szalmási József – polgármester Nyírkarász:
Kerekes székes emberként az átlagosnál is jobban értékeli és segíti a mozgásnak minden formáját. Nyírkarász szép múltra tekint vissza a néptáncos és más táncos közösségeket tekintve. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a település díszpolgárai közt két néptánc mester és két balett művész is van, akikre méltán büszke a falu. A terepmunkában és a helyi előadásban is jelenlévő, helyi érdekeltségű szakember, Végső Miklós külön vonzerő volt az előadás közönségének szervezésénél. A fiatalok büszkén vettek részt az estében és mutatták be tudásukat, majd várakozással ültek a közönség soraiban, hogy mesterüket láthassák. Az öröklődés és a példaképség legjobb példája. A település minden módon segíti az ilyen közösségek működését, büszke rá, hogy minden korosztályt képviselnek a néptáncos, népdalos csoportok.
Népdalkör tagjai:
Az Idősek otthona segítette a dalkör létrejöttét, mely természetesen elsősorban Szatmár dalos kultúrájával foglalkozik. Keresik a bemutatkozási lehetőségeket, elsősorban a térség kisebb eseményein lépnek fel, beleértve természetesen a falu programjait. Figyelik gyakorta átélik a néptáncos eseményeket, keresik az ilyen közösségekkel való együttműködés lehetőségét. Az előadás nagy hatással volt rájuk, büszkék a falujukból elszármazott szereplőre, Végső Miklósra.
Kontra Ágnes néptáncművész, a magyar Állami Népi Együttes tagja:
A helyi néptáncos életnek köszönheti szakmáját és az életében kialakult értékítéletét, jellemének nagy részét. A közösségben nevelkedés megtanította a közösségi értékek tiszteletére, táncos szakmájában is mindig társaival együtt örült a továbblépésnek, nem szeretett kiemelkedni, mások terhére előbbre jutni. Ennek ellenére lett sikeres és ez számára nagyobb eredmény, mintha a siker gyorsan, másokon átgázolva érte volna Őt. Az előadás a régi éveket idézte. A hatalmas érdeklődés bebizonyította számára, hogy a kultúra értékei nem halványultak el a kis faluban. Örül, hogy a szomszédos falvak és a helyi közösségek fiataljai is bemutatkoztak, képviselték a térséget. Igazi közösségi élménycsomag volt ez a program.
