Feljegyzés
Műhelymunka
Kiscsősz, 2019. február 9.
Téma: A farsangi hagyományok felelevenítése (disznóvágás, télbúcsúztatás-bolondmennyegző, kiszebábégetés) a Táncképzés (néptánc hatása a személyiségfejlődésre, a társas viselkedésre, illetve az egyén jellemére)
„mind a környékről, mind a határokon túlról szép számban jelentek meg résztvevők. Az eseményre gyerekek, fiatalok és felnőttek egyaránt érkeztek, azaz a társadalom minden életkori rétege képviseltette magát. Erre az alkalomra különleges műhelymunkát építettünk rá, amelynek során a hazai és külföldi szakemberek megfigyeléseket, jó gyakorlatokat gyűjthettek. Az esemény keretében fontosnak tartottuk a néptánc mellett a néphagyomány megismertetését is, hiszen a hagyományőrzés nem korlátozódhat a tánckincs fennmaradásának biztosítására. A hagyományok felelevenítésével szerettük volna elérni, hogy a tánchoz, annak elméleti és gyakorlati megvalósításához ne csak a próbákat társítsák a fiatalok, hanem a szórakozást és a tánc élvezetét is, vagyis ne csak sportként, illetve versenyszámként gondoljanak a hagyományőrzésre, hanem szórakozásként, a közösség összekovácsoló erejeként is.”
„Faluházban zajló táncoktatás: milyen pozitív hatással van a néptánc a személyiségfejlődésre, a társas viselkedésre, illetve az egyén jellemére. Óráról órára érezhető volt a nyolcvan táncos fejlődése, egymással történő kommunikációjuk erősödése, önbizalmuk növekedése.”
Bolondmennyegző, Kiszebábégetés (Télbúcsúztató)
Dunántúli Népi Kommandó és Devecser város iskolás néptáncosainak gálaműsora
Az ilyen jellegű eseményeket – amelyek programjában megjelenik a néptánc mint oktatás és képzés, ám mellette szerepet kap a hagyomány direkt és indirekt megismerése is –érezzük leginkább ideálisnak a gyermekek személyiségfejlesztésére, szocializációjára.
Műhelymunkánk témájául is szolgáló farsangi ünnepkör egy remek alkalom volt arra, hogy szakmai szemmel is megfigyelhessük a résztvevő csoportokat, érdeklődőket. Ez a hagyomány nem csak télbúcsúztató vidám jellege miatt vonzotta ide a határon túlról is az érdeklődőket. Az évek során Kiscsőszön kialakult és meg nem szakadt ismeretségek mind tovább mélyülnek egy ilyen találkozó alkalmával. Megfigyelhető azonban, hogy mind Magyarországon, mind a határon túlról érkező táncosok első sorban falusi környezetből származnak. Ennek oka nem a kevesebb mozgási lehetőség, hiszen a vidéki gyermekeknek a kerékpározás, túrázás vagy akár lovaglás sokkal könnyebben elérhető, mint városi kortársaiknak. Az ok a már korábban megfigyelt családi háttér. A néptánc sok esetében családi tevékenységgé, a gyermekek életének részévé válik. A közös családi tánc, táncházba járás, gyakorlás nem csak a gyermekek technikai fejlődését segítik elő, szellemi és lelki kötődésüket is erősíti a tánchoz és egymáshoz egyaránt.
Nem meglepő tehát, hogy kérdőívünkben feltett kérdésre, mely szerint „milyen jellegű versenyeken szokott indulni”, a válaszadók többsége az együttessel választ adta. Sokkal nagyobb a megkérdezettek összetartó ereje és egymáshoz való kötődése. Ennek a jelenségnek köszönhetően a gyermekek egymás iránti elfogadása, korra nemre és bőrszínre való tekintet nélkül példátlan mértékű. A családban szerzett és az egyesületben tovább fejlesztett tudás mellett, egymás elfogadása is fő célja a néptáncnak. Ebből kifolyólag arra a kérdésre hogy saját bevallása szerint kinek kell megfelelnie, a legtöbben az egyesület többi tagját és saját magukat jelölték. A külső nyomáskényszer eltűnt, a másoknak való megfelelés csak a csapat irányába mutat, mely által nagyobb a gyermekek sikerélménye, ebbe beleértve a szép versenyeredményeket is.
A farsangi mulatság is egy ilyen élményekkel gazdagító néphagyomány, mely a tánc mellett a hagyományőrzés egy más formájával ismerteti meg az érdeklődőket. A néptánc mellett népi hagyományaink színes skáláját vonultatta fel a rendezvény, mely projektünk célkitűzésének szempontjából azt is vizsgálhatóvá tette, a néphagyományok megismertetésével pozitív, megerősítő irányba mozdul a hasonló rendezvényeken részt vevő fiatalok néptánc iránt érzett kötődése, vagy esetlegesen nincs rá hatással. A gyermekek másnap történt élménybeszámolói szerint a rendezvényre pozitív emlékekkel gondolnak vissza, megszerzett tapasztalataikkal gazdagítani tudják ismereteiket.
