Feljegyzés
Tanulmányút
Komárom, 2019. május4-5.
Téma: Közösségfejlesztés, kultúraközvetítésről(közösségépítés, a közösség és a személyes identitás kapcsolata, a néptánc szerepe egy közösség életében, a néptánc közösségalakító természete, a kisközösségek ereje, a házasság közösségben játszott szerep)
„Az előadások alatt szó esett kultúraközvetítésről, közösségépítésről, a közösség és a személyes identitás kapcsolatáról, a néptánc szerepéről egy közösség életében, a néptánc közösségalakító természetéről, a kisközösségek erejéről, a házasság közösségben játszott szerepéről.
A szakmai programsorozat mellett a különböző szervezetek működését, azok erejét a gyakorlatban is megtekinthettük. Egyesületünk tagjainak, Bánhelyi Józsefnek, Horváth Orsolyának és Bánhelyi Juditnak közös fotókiállítása a MEDIAWAVE központi helyszínén került megrendezésre, emellett gasztronómiai és kulturális programok szervezésében is részünk volt. Az immár hagyománnyá érlelődött nemzetközi lakodalom is megrendezésre került. A szokáshoz illő módon az ifjú pár leány- és legénybúcsúval köszönt el fiatalkorától; másnap a lakodalom következett. E mellett filmes programokon, különféle témájú workshopokon vettek részt az érdeklődők (animációs játszóház, csángó gyermektáncház, kazamata túra, jóga műhely, társasjátékok).
A tanulmányút során szakembereink rengeteg ötletet gyűjtöttek mind a programszervezés, mind a közösségfejlesztés területén, amelyekkel haza térve saját közösségük életét színesíthetik. Fontos, hogy a gyermek és ifjúsági korosztálynak példát mutassunk a közösségben való részvétel elengedhetetlenségéről, az abban történő cselekvő együttműködésről. Érdemes ezeket a mintákat már korán átadni, hiszen így a következő generáció még erősebb alapra tud építkezni. A közösségi részvétel hozzásegíti utódainkat a társadalmi felelősségvállalás fontosságának felismeréséhez. A vezetőknek meglátásunk szerint csak a lehetőséget és a teret kell megteremteniük számukra.”
Kíváncsian vizsgáltuk az idén is nagy sikerrel megrendezésre került Mediawave fesztivál programjait. A nemzetközileg is nagy ismertségnek és színes programoknak köszönhetően bepillantást nyerhettünk, hogyan viszonyulnak egymáshoz a programsorozat vendégei, változik-e az egyén viselkedése, mikor nem csak néhány száz hasonló érdeklődésű társával vesz részt érdeklődési körének megfelelő programokon, hanem több ezer fővel. Hasonlóan az eddig vizsgált programokhoz, a Mediawave fesztiválon is érezhető volt a közösségi összetartás, a résztvevők kapcsolatainak elmélyülése az idő előrehaladtával. A visszatérő résztvevők száma évről évre nő, mellyel szintén emelkedik a néptáncosok száma is. Ez alapján elmondható, hogy a közösségi rendezvények és fesztiválok pozitív befolyásoló tényezői a hagyományőrző néptáncos közösségnek. Ahogy a gyermekeknél megfigyelhető a pozitív változás az élményközpontú táncoktatás hatására, úgy a fiatal felnőtt és felnőtt korosztályt a hasonló témájú rendezvényekkel lehet pozitívan motiválni a néptánc űzésére.
Nem csak szakmai, tánctechnikai újításokkal ismertették meg egymást a résztvevők, de közösségi együttműködésben is jelentős változások voltak megfigyelhetők. A közösségi reggelik és esti főzések során olyan rutinra tehettek szert a látogatók, melyet későbbi táncos karrierjük és magánéletük során is ösztönösen hasznosíthatnak. Ez a nemzetközi táncos közösség olyan értékekkel szolgál mind világszínvonalon, mind egymásnak, melyet kisebb, zártabb közösségek akik nem vettek részt hasonló rendezvényen, lehet hogy soha nem ismernek meg.
A feltett kérdésre, hogy kik a példaképei, a legtöbb válaszadó a régi táncosok mellett a többi táncost jelölte válaszul. Ez azt jelenti, hogy a tradíciók megtartása és régi idők tisztelete mellett a közösség véleményét is fontosnak tartják a fiatalok, a hagyomány mellett az új idők tradíciói is megférnek. Felmerül a kérdés, lehet-e a hagyományőrzést oly módon átadni a fiatal korosztály számára, hogy az ne legyen száraz tananyag, belevihetők-e olyan tradíciók, melyek ugyan nem voltak jelen nagyapáink idején, mégis megállnák a helyüket tánchagyományaink között? Lehet-e „modernizálni” a hagyományőrzést, vagy egyáltalán érdemes-e? A rendezvény olyan ötvözetét mutatta meg a modern fesztiválozási szokásoknak és a tradíciók továbbvitelének, mely vonzerejével, és ennek a vonzerőnek elsajátításával többeket is a néptánccal való foglalkozáshoz csábíthatna.
Több fiatalt megkérdeztünk a jövőbeni terveit illetően a néptánccal kapcsolatban. Többek hobbiként tekintenek rá, egyfajta kikapcsolódásként, mely a próbák alatt és a hasonló rendezvényeken teljesedik ki igazán. Talán a fiatalokat különösen érintő „bizonytalan jövő” érzet miatt nem tudtunk konkrét választ kapni, szeretne-e foglalkozni a jövőben is néptánccal. Eredményeink sikeressége érdekében érdemes lesz komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéssel, hiszen célunk hogy ne csak elsődlegesen „szünidei kikapcsolódásként” tekintsenek a fiatalok a hagyományőrzésre, mellyel akár díjakat is nyerhetnek.
További vizsgálatot igénylő témakörök:
- „siker” fogalmának jelentése a fiatalok körében:
o hogyan tervezi a jövőjét? Gondolkodott-e azon, hogy életvitel szerűen foglalkozzon hagyományőrzéssel?
- Fiatalok tervei a jövő tekintetében:
o szerepel-e bármilyen formában későbbi tervei során a néptánc? Ha igen, milyen formában és miért? (Eddig is elvárás volt tőle a tánc, annak akar megfelelni, vagy saját örömére folytatja?)
