A program időpontja: 2019. október 22.
A program helyszíne: Sopron
Téma: A vidéki nagyvárosban és a Budapesten működő nagymúltú táncegyüttesek társadalmi tevékenysége, teljesítménye, versenyhez való viszonyulása
Utánpótlásképzés, közösségépítés
A Pendelyes Néptáncegyüttes 1991-ben alakult Sipos Ferenc vezetésével. Napjainkra a Pendelyes a Sopron Táncegyüttes utánpótlás együtteseként működik, utóbbi csoport tagjai szint kivétel nélkül a Pendelyes soraiból kerültek ki. A néptáncműhely mögött álló civil szervezet, a Soproni Pendelyes Kulturális Egyesület napjainkra a város egyik meghatározó kulturális szereplője, szervezője, amely a város hagyományőrző programjainak jelentős részét bonyolítja, összefogja A kezdetben alsós korú gyerekegyüttes mára már a korosztályok teljes palettáját felvonultatja az óvodás korosztálytól egészen az éltesebb, 50-60 éves korúakig. Az együttesek összlétszáma mintegy ………. fő.
Minden évben közös gálaműsoron szerepelnek az egyes csoportok, alkalmanként közös produkciókban, edzőtáborokban vesznek részt, ezek biztosítja a korosztályokon átívelő közösség vitalitását, .
A Budapesti nagy múltú táncegyüttesekre, néhány üdítő kivételtől eltekintve az a jellemző, hogy tagságukat javarészt a vidékről tanulmányaik okán a fővárosban tartózkodó egyetemisták, főiskolások alkotják, olyan táncosok, akik előképzettségüket vidéki táncegyüttesekben szerezték meg. A széles kínálat arra is lehetőséget biztosít, hogy szelektáljanak, illetve utánpótláscsapataikat ilyen módon szervezzék meg.
Versenyeken való részvétel
A Sopron Táncegyüttes utánpótlásegyütteseinek szakmai tevékenységét a néptáncnak, mint közösségformáló erőnek a szeretete, ennek művelése határozza meg, azon cél mentén, hogy felnőtt táncosként aktív tagjai legyenek a Sopron Táncegyüttesnek, valamint a tágabb közösségnek.
A felnőtt együttes megmutatkozásainak egy részét városi rendezvényeken való fellépés teszi ki, kisebb részt a különböző szakmai megmérettetéseken, versenyeken, fesztiválokon való részvétel. Ez utóbbiak elsődleges célja az együttes szakmai színvonalának fejlődését szolgálja, a rutinszerzés, a külső megerősítés, kritikai észrevételek révén. Természetesen ezek mellett fontos cél a lehető legjobb eredmény elérése is.
A fővárosi együttesek szakmai tevékenységét a versenyeken való lehető legjobb elérése határozza meg, hogy az elismerések megszerzése mellett, által a támogatási rendszerekben a legmagasabb kvótával rendelkezhessenek. Végső soron működésüket a pénzszerzés határozza meg, a bevételeket pedig újabb koreográfiák gyártására használhatják fel. Ezek mellett természetesen részt vesznek kulturális eseményeken is, de ezek aránya lényegesen alacsonyabb, mint a vidéki együtteseké.
A legutóbbi időkben a fővárosi együttesek rendszeres résztvevői a vidéki fesztiváloknak is, elijesztve, kiszorítva onnan a vidéki kisebb táncegyütteseket.
A fentiek nyomán felvetődik tehát a kérdés, hogy a néptáncegyüttesekben és az egyéb közösségformáló kulturális tevékenysége során a fenntartható fejlődés pénzügyi vagy közösségi alapú.
