A program időpontja: 2019.02.23-24.
A program helyszíne: Lakitelek
Hazai és külföldi szakembereink közös tanulmányútra utaztak február végén. Célunk egy olyan táncegyüttessel való találkozás volt, amelynek elsődleges szándékai között a közösség belső építése, az együtt eltöltött minőségi idő minél tágabb kiterjesztése, s nem pedig a sikerre való törekvés szerepel.
Pénteki érkezésünkkor Lezsákné Sütő Gabriella, a Lakitelek Népfőiskola és egyben a táncegyüttes vezetője fogadott bennünket. Bemutatta a népfőiskola tevékenységét, célrendszerét, valamint a folyamatban lévő fejlesztéseket, eközben mesélt az együttes mindennapi életéről is. A Lakiteleken működő Kösöntyű Néptáncegyüttes éppen a fent említett szemléletnek megfelelően működik: igazi közösség, amely felöleli és összefogja a település különböző korosztályait. Az eltelt huszonöt évben megalakult óvodai, iskolai és ifjúsági csoportjuk is, száz-százötven lakiteleki és környékbeli gyermek táncol ezekben, tehát van utánpótlásuk, folyamatosan frissül az együttes. Mint Sütő Gabriella elmondta, nyári táboraik során arra törekednek, hogy az adott táncanyag területéről hívják az oktatókat: ők a saját falujukban, a különböző táncesemények során lesték el az alapmotívumokat. A néptáncot Gabriella szerint nem megtanulni, hanem érezni, átélni és eljárni kell. A csoportok tagjai azért látogatnak el személyesen a különböző Kárpát-medencei magyar falvakba, hogy személyesen is bele tudjanak csöppeni abba a környezetbe, amelyben a szóban forgó néptánctípusok kialakultak. Vallják, a hagyományozódott tudást fontos átörökíteni, hiszen ha ez nem történik meg, akkor a tradíció szépen lassan elhalványul. Táncházaikban a résztvevők aktív részesei a történéseknek, élményként élik meg az ilyen alkalmakat.
Szombaton Békésszentandrás tájházával és az azt működtető civil szervezettel ismerkedtünk meg. A Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület 19 éve folyamatos munkát végez, felkutatja azokat a még meglévő dokumentumokat, fotókat és tárgyi eszközöket, amelyek Békésszentandrás múltjának minél szélesebb körű megismerése szempontjából elengedhetetlenül fontosak. Az egyesület 2007-ben kezdeményezte, hogy épüljön a településen egy régi, szentandrási stílusú, vert falú ház: utóbbi ma helytörténeti, néprajzi kiállításnak is otthont ad. A tájház komplett, berendezett lakóteret mutat be (szoba, konyha, kamra), s helyet kap benne különterem is: ez a szentandrási szőnyegszövés történetével ismerteti meg a látogatókat. A ház udvarán a kubikosmunka és a vályogvetés eszközeit, munkafázisait tekinthetik meg az érdeklődők.
Kora este találkoztuk a Kösöntyű Néptáncegyüttes tagjaival. A csoport háromtagú zenekart hozott magával, így alkalmunk adódott a közös táncházi együttlétre is. Az együttes tagjai láthatóan elkötelezett táncosok, annak ellenére, hogy nem nyertek kiemelkedő szakmai díjakat és nem is törekedtek ezek megszerzésére. Fantoly Gyula kecskeméti táncmester vezetésével igazi, egészséges közösségként működnek.
A tanulmányúton résztvevők számos jó gyakorlatot, ötletet halottak a látogatás alkalmával, főképpen azt tapasztalták meg, miképpen lehet működtetni egy olyan csoportot, amely nem az eredményekért, hanem a tánc szeretetéért él. A másik megismert civil szervezet pedig saját erejéből valósította meg az álmait, őrzi a hagyományt a mai napig. Ők tudják: a jövőjük a múltjukban gyökerezik.
