Category: Felhívások

A következő műhelymunkánkat Kiscsőszön tartjuk ahagyományosan megrendezett farsangi disznóvágáshoz és táncképzéshez kapcsolódva. Az „Érték vagy eszköz” című projektünk tevékenységének témája:

A farsangi népi hagyományok (disznóvágás, télbúcsúztatás-bolondmennyegző, kiszebábégetés) felelevenítésén keresztül annak vizsgálata, hogy a különböző helyről érkező, különböző családi háttérrel rendelkező vendégek hogyan viszonyulnak a hagyományőrző közösségi alkalmakhoz, milyen elvárásaik, élményeik vannak ezzel kapcsolatban általánosan és a konkrét eseményhez kapcsolódóan.

A táncképzés során az alábbiakat kívánjuk vizsgálni: néptánc hatása a személyiségfejlődésre, a társas viselkedésre, illetve az egyén jellemére.

Az alkalmazott módszerek: megfigyelés,személyes megbeszélés, interjú, elemzés.

Békéscsabára utazik partnereivel az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület szakembergárdája az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések keretében. A terepmunka célja a Békéscsabai Országos Szólótáncfesztivál látogatása, ezen belüla versenyhelyzethez való viszonyulás, a versenyen való elindulás indíttatásának vizsgálata, a családi és közösségi háttér befolyása ezekre.

Ennek felmérése érdekében interjúkat készítésünk a versenyzőkkel a következő témákat érintve:

• ők és kísérőik mely tájegységről érkeztek,
• milyen indíttatásból kezdtek el táncolni, és milyen indíttatásól indul a szóló táncversenyen – projektünk szempontjából kiemelt fontosságú kérdés
• mennyire befolyásolja őket tájegységeik hagyománya, az ott élő közösség szokásai és elvárásai az általuk választott táncanyag kiválasztásában.

A terepmunka során megtekintjük a versenyprogramot, amely során megfigyeléseket teszünk arra vonatkozóan, hogy milyen viselkedésformák uralkodnak a mai táncdivatban.

Soron következő tanulmányutunk Tatabányára vezet. 2018. november 10-én szakembereinkkel, partnereinkkel meglátogatjuk a Bányász Táncegyüttest, az utánpótlást nevelő művészeti iskolát, valamint terveink szerint betekintünk a VI. Agora Koreográfus Verseny programjába is.

A tatabányai néptáncoktatás helyzetének feltérképezése, megismerése mellett kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy tipikus munkásváros fiatalsága hogyan viszonyul a paraszti hagyományokhoz, mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítunk annak elemzésére, vizsgálatára, hogy Tatabányán hogy jelennek meg, milyen hatással vannak a fővárosból induló divatok, hogyan egyeztethető össze a fiatalság körében elterjedt jelenségek a néptánccal.

A Koreográfusverseny megtekintése során az a célunk, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk az uralkodó színpadi irányzatokról, viselkedésformákról.

„Érték vagy Eszköz” programunk keretében műhelymunkára kerül sor Kiscsőszön 2018. október 27-én és 28-án. A műhelymunka fókuszában a tanári, nevelői munka során alkalmazott a személyiségfejlesztési eszközök és módszerek lesznek, valamint ezen keresztül a az önértékelés, önbecsülés pozitív irányba történő elmozdítása a táncoktatási tevékenységgel.

A téma időszerűségét a korábbi tevékenységek során szerzett tapasztalatok alapján fogalmaztuk meg:

Magyarországon kimagasló, talán a világon egyedülálló a néptánc dokumentáltsága, tanítási módszere valamint az alapfokú művészetoktatási intézményeknek köszönhetően az intézményi háttere és finanszírozási rendszere. Míg alsóbb szinteken, kisgyermek és gyermekkorban a közösségi nevelés révén jórészt egészséges irányban történik a gyermekek fejlesztése, magasabb életkorban és szakmai szinteken már az aktuális divatnak megfelelően kiüresedett mozgás- és látványvilág kialakítása felé mozdult el a néptánc oktatás, minden bizonnyal a versenyrendszer „jótékony” hatásainak köszönhetően.

Témánk hangsúlyos eleme lesz a projekt zárótanulmányának, így kiemelten kívánunk foglalkozni vele.

Eleki barátaink látnak minket vendégül 2018. október 20-án és 21-én az „Érték, vagy eszköz?” – A népi kultúra közösség- és személyiségformáló hatásai, ezek eltérései a módszerek, divatok összehasonlítása alapján című pályázati programunk keretében.

Műhelymunkánk során megoldásokat keresünk az alábbi problémákra:

• a táncházmozgalmat egyfajta belterjesség jellemzi, idegen számára nehezen megközelíthető közösség
• ennek következtében a tradícióhoz hozzáférni akaró kívülálló kulturális fogyasztóvá degradálódik, s nem tud tisztába kerülni a néphagyomány szakrális, életvezetési hátterével;
• az egyébként magas színvonalon működő műhelyeket egészségtelen versenyszellembe kényszeríti bele a média (vö. Fölszállott a páva);
• az utánpótlás tagjai e fent említett problémahalmazba belenőve inkább versenylovakká, mint a környezetük alakításában aktívan részt vevő polgárokká válnak.

A műhelymunka során a zárótanulmány részét képező megállapítások, javaslatok megfogalmazását tervezzük.

Tanulmányutunk során felmérést készítünk a Békéscsabai Felnőtt Szólótánc Verseny felkészítőjén a versenyre készülők körében, kiemelt tekintettel a versenyszellemre, motivációra, valamint a verseny hatásaira.

A székesfehérvári felkészítő során a versenyre benevezett versenyzők részére országosan ismert elismert szakemberek adják át ismereteiket a kötelező táncokról. Mindkét kategóriában (szóló és páros) két-két kötelező táncot kell bemutatniuk a versenyzőknek, így ezek gyakorlása lesz terítéken a felkészítő során.

Szóló kategóriában Rábaközi dus és Györgyfalvi legényes, párosban Gömöri lassú és friss csárdás valamint Vajdaszentiványi sebes forduló és cigány csárdás.

Tanulmányút során személyes interjúkat kívánunk készíteni, hogy azokból megismerjük a versenyzők indíttatást a versenyen való indulással kapcsolatban, valamint árnyaltabb képet kapjunk a táncházmozgalomban uralkodó divatokról, azok kialakulásának, népszerűségének okairól.

Kiscsőszi műhelymunkára kerül sor Kiscsőszön 2018. augusztus 7-én és 8-án. A műhelymunka feladata a tanulmányutakon, terep- és műhelymunkákon összegyűjtött információk rendszerezése, megvitatása. Kiemelt témakörök:

• a gyermekek oktatása, fejlesztése, közösségbe való bevonása a néptánc által (önértékelési, együttműködési, értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése)
• a különböző tánccsoportok személyi, nemi, korosztályi összetétele, a más kultúrákhoz való viszonyulásuk, viselkedésük
• a különböző tánckultúrák befolyásoló tényezői a táncban és a mindennapokban
• a bemutatott, tudatos tánctanítási módszertan által végzett oktatás hatásai
• a falu és a város kulturális szokásainak, kapcsolatainak összehasonlítása
• a helyi közösségek belső erejének, szellemiségének, kohéziójának vizsgálata
• a magyar néptánckultúra technikai összetétele
• történeti áttekintés a néptánc fejlődésének tekintetében

A műhelymunka végére már a program záródokumentumába bekerülő gondolatokat kívánunk megfogalmazni.

Soron következő műhelymunkánkat Sopronban tartjuk az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések programunk keretében. A műhelymunka célja a táncoktatás módszertanának elméleti hátterének megvitatása, gyakorlati tapasztalatainak átadása, megosztása és ezek tánctechnikai tréningen való bemutatása.

A fő cél válaszadás napjaink „nagy kérdésére”, hogy milyen módszerekkel, tevékenységeken keresztül érhető el, hogy a táncos fiatalok egy-egy adott tájegységre vonatkozóan stílusosan, megfelelő tánctechnikai készséggel, szerkesztésmóddal sajátítsák el a konkrét táncanyagokat, ezzel együtt kialakítsák saját „táncukat”, tehát természetesen, a rájuk jellemző habitussal „használják” a tanultakat. Mindezt természetesen a teljesség igénye nélkül, inkább a fő irányok kijelölésével, a fontosabb motívumok meghatározásával.

A műhelymunka foglalkozásait Szabó Szilárd és Sipos Ferenc vezetik, akik szakavatott ismerői a somogyi és a rábaközi (Sopron-környéki) táncoknak.

Az „Érték, vagy eszköz?” – A népi kultúra közösség- és személyiségformáló hatásai, ezek eltérései a módszerek, divatok összehasonlítása alapján című program első terepmunkájára utazik az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület szakembergárdája. A terepmunka Mátészalkán Nyírkarászon zajlik 2018. június 21-én és-22-én, fő célja, témája a kapcsolatépítés, megfigyelések, feljegyzések készítése a különböző típusú települések lakosságáról (a beszélgetések tartalma, kulturális közeg, az érdeklődés, a kapcsolatok, az alapok). Célunk annak feltérképezése, hogy a Nyírség két különböző típusú településén milyen hasonlóságokat és eltéréseket tapasztalunk a társadalmi viszonyok, gazdasági lehetőségek a kulturális kínálat terén, illetve a népművészet, néptáncoktatás milyen gyökerekkel rendelkezik a két településen, milyen hatással van az itt lakók identitására, életére.

Feladatok, tevékenységek:

• Beszélgetés a Művészeti iskola vezetőivel, tapasztalatok leszűrése.
• Beszélgetés a nyírkarászi vezetőkkel, nyugdíjasokkal, dalkör, tánckör tagjaival.
• Előadás tartása mindkét helyszínen kiemelkedő táncmesterekkel.

Az előadás élményeinek elemzése.

Következő tanulmányutunk során Nagyecsedre látogatunk a transznacionális együttműködési program keretében. A tanulmányút témája a nemzetiségek tánckultúrájának egymásra való hatása, ennek szerepe a lakosság mindennapjaiban és gyermekek szemléletének formálásában. Helyszínünk azért került kiválasztásra, mert Nagyecsed tánc- és zenei kultúrája sok szempontból kiemelkedő, egyben egyedi is. A településen évszázadok óta együtt él a magyarság és a cigányság, ebből a kapcsolatból kiemelkedő népművészeti alkotások születte, fogalmazódtak meg az adatközlők lábán, melyeken jól nyomon követhető az együttélésből adód etnikai hatás.

A tanulmányút során feltérképezzük a település társadalmi struktúráját, kiemelkedő népművészeti alkotóit, kultúrtörténetét, valamint a jelen kulturális helyzetét. Fontos elemeznünk a néptáncoktatás helyzetét, a hagyományok „állapotát”, valamint az etnikumok érintkezési területeit, alkalmait.