A következő műhelymunkánkat Kiscsőszön tartjuk ahagyományosan megrendezett farsangi disznóvágáshoz és táncképzéshez kapcsolódva. Az „Érték vagy eszköz” című projektünk tevékenységének témája:

A farsangi népi hagyományok (disznóvágás, télbúcsúztatás-bolondmennyegző, kiszebábégetés) felelevenítésén keresztül annak vizsgálata, hogy a különböző helyről érkező, különböző családi háttérrel rendelkező vendégek hogyan viszonyulnak a hagyományőrző közösségi alkalmakhoz, milyen elvárásaik, élményeik vannak ezzel kapcsolatban általánosan és a konkrét eseményhez kapcsolódóan.

A táncképzés során az alábbiakat kívánjuk vizsgálni: néptánc hatása a személyiségfejlődésre, a társas viselkedésre, illetve az egyén jellemére.

Az alkalmazott módszerek: megfigyelés,személyes megbeszélés, interjú, elemzés.

Békéscsabára utazik partnereivel az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület szakembergárdája az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések keretében. A terepmunka célja a Békéscsabai Országos Szólótáncfesztivál látogatása, ezen belüla versenyhelyzethez való viszonyulás, a versenyen való elindulás indíttatásának vizsgálata, a családi és közösségi háttér befolyása ezekre.

Ennek felmérése érdekében interjúkat készítésünk a versenyzőkkel a következő témákat érintve:

• ők és kísérőik mely tájegységről érkeztek,
• milyen indíttatásból kezdtek el táncolni, és milyen indíttatásól indul a szóló táncversenyen – projektünk szempontjából kiemelt fontosságú kérdés
• mennyire befolyásolja őket tájegységeik hagyománya, az ott élő közösség szokásai és elvárásai az általuk választott táncanyag kiválasztásában.

A terepmunka során megtekintjük a versenyprogramot, amely során megfigyeléseket teszünk arra vonatkozóan, hogy milyen viselkedésformák uralkodnak a mai táncdivatban.

Soron következő tanulmányutunk Tatabányára vezet. 2018. november 10-én szakembereinkkel, partnereinkkel meglátogatjuk a Bányász Táncegyüttest, az utánpótlást nevelő művészeti iskolát, valamint terveink szerint betekintünk a VI. Agora Koreográfus Verseny programjába is.

A tatabányai néptáncoktatás helyzetének feltérképezése, megismerése mellett kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy tipikus munkásváros fiatalsága hogyan viszonyul a paraszti hagyományokhoz, mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítunk annak elemzésére, vizsgálatára, hogy Tatabányán hogy jelennek meg, milyen hatással vannak a fővárosból induló divatok, hogyan egyeztethető össze a fiatalság körében elterjedt jelenségek a néptánccal.

A Koreográfusverseny megtekintése során az a célunk, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk az uralkodó színpadi irányzatokról, viselkedésformákról.

„Érték vagy Eszköz” programunk keretében műhelymunkára kerül sor Kiscsőszön 2018. október 27-én és 28-án. A műhelymunka fókuszában a tanári, nevelői munka során alkalmazott a személyiségfejlesztési eszközök és módszerek lesznek, valamint ezen keresztül a az önértékelés, önbecsülés pozitív irányba történő elmozdítása a táncoktatási tevékenységgel.

A téma időszerűségét a korábbi tevékenységek során szerzett tapasztalatok alapján fogalmaztuk meg:

Magyarországon kimagasló, talán a világon egyedülálló a néptánc dokumentáltsága, tanítási módszere valamint az alapfokú művészetoktatási intézményeknek köszönhetően az intézményi háttere és finanszírozási rendszere. Míg alsóbb szinteken, kisgyermek és gyermekkorban a közösségi nevelés révén jórészt egészséges irányban történik a gyermekek fejlesztése, magasabb életkorban és szakmai szinteken már az aktuális divatnak megfelelően kiüresedett mozgás- és látványvilág kialakítása felé mozdult el a néptánc oktatás, minden bizonnyal a versenyrendszer „jótékony” hatásainak köszönhetően.

Témánk hangsúlyos eleme lesz a projekt zárótanulmányának, így kiemelten kívánunk foglalkozni vele.

Eleki barátaink látnak minket vendégül 2018. október 20-án és 21-én az „Érték, vagy eszköz?” – A népi kultúra közösség- és személyiségformáló hatásai, ezek eltérései a módszerek, divatok összehasonlítása alapján című pályázati programunk keretében.

Műhelymunkánk során megoldásokat keresünk az alábbi problémákra:

• a táncházmozgalmat egyfajta belterjesség jellemzi, idegen számára nehezen megközelíthető közösség
• ennek következtében a tradícióhoz hozzáférni akaró kívülálló kulturális fogyasztóvá degradálódik, s nem tud tisztába kerülni a néphagyomány szakrális, életvezetési hátterével;
• az egyébként magas színvonalon működő műhelyeket egészségtelen versenyszellembe kényszeríti bele a média (vö. Fölszállott a páva);
• az utánpótlás tagjai e fent említett problémahalmazba belenőve inkább versenylovakká, mint a környezetük alakításában aktívan részt vevő polgárokká válnak.

A műhelymunka során a zárótanulmány részét képező megállapítások, javaslatok megfogalmazását tervezzük.