Category: EFOP-5.2.2-17-2017-00054

Feljegyzés

Műhelymunka

Szombathely, 2018. január13.

Téma: gyermek- és felnőtt táncok módszertanának hatásvizsgálata táncház keretében

„Az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes, mint szakmai közreműködő, házigazda 2017 ősze óta havi rendszerességgel táncházakat tart. Ez a sorozat a nagy sikerrel megkezdett, még 2014-ben elindított táncház sorozat folytatása.

Minden táncház egy tájegységre koncentrál: gyermek táncházzal, kézműveskedéssel, felnőtt táncházzal. Az elindított próbálkozás teljes családi programmá nőtte ki magát.

A táncház alkalmával, a műhelymunka keretein belül a Szatmár dialektus területéről, annak híres táncos falvai közül, Tyukodról kerültek bemutatásra a táncok.

A programban szerepelt a gyermek- és felnőtt táncok módszertanának tanítása. Elsősorban néptánc szakemberek és oktatók vettek részt – hazai és külföldi szervezetektől egyaránt-ezen az alkalmon, de több résztvevő jött a néptánc szeretettéért. A néprajzi területet is érintették a vendégek az alkalom során.

A táncház során azt próbáltuk megvizsgálni, milyen hatást fejt ki a bemutatott, tudatos tánctanítási módszertan által végzett oktatás.

A vizsgálat egy gyakorlati részből állt, ami maga a táncház volt, ahol megjelent az UNESCO világörökség részévé felvett táncház módszer. A táncház után a szakemberek, táncoktatók közös beszélgetés során mondták el a véleményüket, megbeszélték az oktatás közben felmerült kérdéseket, tapasztalatokat.

A beszélgetés során megismerkedhetünk a szombathelyi régió civil életével, a helyi kultúra és a társadalom viszonyával”

Helyzetelemzés

A táncházban való tanítás más módszereket igényel az oktatótól, a rendelkezésre álló időkeret, a részvevők életkor és előzetes jártasság szerinti összetétele miatt lényegesen különbözik a tánccsoportokban hétről-hétre, felmenő rendszerben nevelt, életkor és tudás szerint homogénnek tekinthető gyerekekkel végzett oktatási tevékenységtől. A műhelymunka célja ezen módszerek és hatékonyságuk megfigyelése volt.

Az oktató (Molnár Péter) által a táncház témájául választott tánc a felső-Tisza vidéki Tyukod tánca volt, mely alkalmas arra, hogy élvezhetővé tegye a táncházi közönség számára a programon való aktív részvételt. Megtalálhatók benne a változatos fogásmódok, formák, párban és külön táncolható motívumok, melyek skáláján az egészen egyszerűtől a bonyolultabb, összetett figurázásokig minden megtalálható.

Megfigyelés

A táncház során több menetben tanulták a résztvevők a tyukodi táncokat, az egymást követő táncrendekben a folyamatos bővítés jellemezte a táncoktatást, tehát már az első pár végére tisztázódott a táncra jellemző motívumrendszer (csárdás, forgás, félforduló, figurázás) szerkesztési elve, lehetőségei, az alapvető formai megnyilvánulások fűzésének lehetőségei a táncban előforduló egyszerű motívumokon keresztül. Minden ciklus a táncra jellemző fenthangsúly gyakorlásával indult egyszerűbb, majd menetenként nehezedő, az előzőekben tanultakra épülő bonyolultabb lépő (csárdás, forgás), ugró (figurázások) motívumokkal, ezt követően ismerték meg, gyakorolták különböző páros formákban ezek használatát.

Tapasztalatok

A táncházi oktatás végére ki-ki fizikai felkészültségének, előzetes tudásának megfelelően a maga módján képes volt arra, hogy a tyukodi táncok jellemző motívumaival a megismert szerkesztési lehetőségek szerint a tánc karakterének megfelelően a saját szórakozására rögtönözzön az élőzenei kíséretre.

Megállapítható, hogy jól felépített módszerekkel viszonylag rövid idő alatt lehet eredményt elérni a táncoktatásban, ehhez nyilván hozzájárul az élőzenei kíséret és a közösségi élmény felhajtó ereje is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a stílusos gesztikulációt eredményező törzs és végtaghasználaton alapuló paraszti (természetes) táncolási módnak megfelelően csak előzetes fizikai felkészültséggel, az adott táncanyag mélyreható ismeretével lesz képes bárki a magyar néptáncok bármelyikét használni, előadni.

Ennek megfigyelésére, vizsgálatára a kutatás további részében lesz lehetőségünk.

Emberi jellemzők résztvevők, közösségi tényezők vizsgálata

A táncház résztvevői köre lakóhelyét nemét, korosztályát tekintve is vegyes volt. Jelentős számban voltak szombathelyiek és a város agglomerációjában található kistelepülések lakói is. Emellett találkoztunk néhány kis faluból érkezett fiatallal. A tapasztalatunk szerint a társaság mindennek ellenére együtt tudott lélegezni, szinte baráti csoporttá vált. A résztvevők közt jónéhány gyermekes család is szerepelt, néhányan képviselték az idősebb korosztályt is. A táncház tehát a szakmai célok mellett be tudta tölteni a társadalmi funkcióját is. A megbeszélésen résztvevők véleménye szerint ez a térség jól meghatározható szellemi légkörének, az itt élők erős nyugat-magyarországi identitásának és a gyakori – ilyen típusú – találkozásoknak is köszönhető. Látható tehát, hogy a táncalkalmaknak összekovácsoló, közösségerősítő szerepe, ereje van.

A program időpontja: 2018. január 13.

A program helyszíne: Szombathely
A program szervezője: AGORA Szombathelyi Kulturális Központ
Érintettek létszáma: 60 fő

Az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes, mint szakmai közreműködő, házigazda 2017 ősze óta havi rendszerességgel táncházakat tart. Ez a sorozat a nagy sikerrel megkezdett, még 2014-ben elindított táncház sorozat folytatása.

Minden táncház egy tájegységre koncentrál: gyermek táncházzal, kézműveskedéssel, felnőtt táncházzal. Az elindított próbálkozás teljes családi programmá nőtte ki magát.

A táncház alkalmával, a műhelymunka keretein belül a Szatmár dialektus területéről, annak híres táncos falvai közül, Tyukodról kerültek bemutatásra a táncok.

A programban szerepelt a gyermek- és felnőtt táncok módszertanának tanítása. Elsősorban néptánc szakemberek és oktatók vettek részt – hazai és külföldi szervezetektől egyaránt-ezen az alkalmon, de több résztvevő jött a néptánc szeretettéért. A néprajzi területet is érintették a vendégek az alkalom során.

A táncház során azt próbáltuk megvizsgálni, milyen hatást fejt ki a bemutatott, tudatos tánctanítási módszertan által végzett oktatás.

A vizsgálat egy gyakorlati részből állt, ami maga a táncház volt, ahol megjelent az UNESCO világörökség részévé felvett táncház módszer. A táncház után a szakemberek, táncoktatók közös beszélgetés során mondták el a véleményüket, megbeszélték az oktatás közben felmerült kérdéseket, tapasztalatokat.

A beszélgetés során megismerkedhetünk a szombathelyi régió civil életével, a helyi kultúra és a társadalom viszonyával