Category: EFOP-5.2.2-17-2017-00054

2018. június 17-18., Nagyecsed – Tanulmányút

Következő tanulmányutunk során Nagyecsedre látogatunk a transznacionális együttműködési program keretében. A tanulmányút témája a nemzetiségek tánckultúrájának egymásra való hatása, ennek szerepe a lakosság mindennapjaiban és gyermekek szemléletének formálásában. Helyszínünk azért került kiválasztásra, mert Nagyecsed tánc- és zenei kultúrája sok szempontból kiemelkedő, egyben egyedi is. A településen évszázadok óta együtt él a magyarság és a cigányság, ebből a kapcsolatból kiemelkedő népművészeti alkotások születte, fogalmazódtak meg az adatközlők lábán, melyeken jól nyomon követhető az együttélésből adód etnikai hatás.

A tanulmányút során feltérképezzük a település társadalmi struktúráját, kiemelkedő népművészeti alkotóit, kultúrtörténetét, valamint a jelen kulturális helyzetét. Fontos elemeznünk a néptáncoktatás helyzetét, a hagyományok „állapotát”, valamint az etnikumok érintkezési területeit, alkalmait.

Kutatási kérdőív magyar néptánccal foglalkozó külhoni szakemberek részére

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00054 számú „Érték, vagy eszköz?” – A népi kultúra közösség – és személyiségformáló hatásai, ezek eltérései a módszerek, divatok összehasonlítása alapján” című projekt keretében kérdőíves kutatást végzünk.

A kultúra egyének, közösségek, társadalmi csoportok közötti párbeszéd, és együttműködés ösztönzésének egyik leghatékonyabb eszköze. Így a közösségformálásban részt vevő személyek akarva, vagy akaratlanul szűkebb környezetük formálói. Ennek következtében jelen kérdőívben azoknak a személyeknek a véleményére számítunk, akik a magyar néptánccal foglalkoznak, illetve táncegyüttest vezetnek.

A kérdőív főleg az együttes működésére, oktatási módszerei, a kultúra megélésére, illetve egyéni, és társadalmi hatására fókuszál.

A kérdőív kitöltése – névtelen, illetve a válaszadás önkéntes – megközelítőleg 15 percet vesz igénybe. Az ebből szerzett adatokat kizárólag statisztikai összesítések formájában, tudományos célból kerül felhasználásra.

A kérdőív az alábbi menüpont alatt kitölthető:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc4tA_ePSA0hdY3wb9Q5Wqze4arjtDcQem5Y7aiRpnmQw6jdA/viewform?c=0&w=1

Köszönjük előre is, hogy részt vesz a kutatásban!

Kutatási kérdőív magyar néptánccal foglalkozó magyarországi szakemberek részére

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00054 számú „Érték, vagy eszköz?” – A népi kultúra közösség – és személyiségformáló hatásai, ezek eltérései a módszerek, divatok összehasonlítása alapján” című projekt keretében kérdőíves kutatást végzünk.

A kultúra egyének, közösségek, társadalmi csoportok közötti párbeszéd, és együttműködés ösztönzésének egyik leghatékonyabb eszköze. Így a közösségformálásban részt vevő személyek akarva, vagy akaratlanul szűkebb környezetük formálói. Ennek következtében jelen kérdőívben azoknak a személyeknek a véleményére számítunk, akik a magyar néptánccal foglalkoznak, illetve táncegyüttest vezetnek.

A kérdőív főleg az együttes működésére, oktatási módszerei, a kultúra megélésére, illetve egyéni, és társadalmi hatására fókuszál.

A kérdőív kitöltése – névtelen, illetve a válaszadás önkéntes – megközelítőleg 15 percet vesz igénybe. Az ebből szerzett adatokat kizárólag statisztikai összesítések formájában, tudományos célból kerül felhasználásra.

A kérdőív az alábbi menüpont alatt kitölthető:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdzFHX9NE_GnZI0mRQWeSCSEhFu3_Xk4EMfCBcZ4cNwyB5jMQ/viewform

Köszönjük előre is, hogy részt vesz a kutatásban!

2018. június 10., Dunaföldvár – Tanulmányút

Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület partnereivel közös tanulmányúton vesz részt Dunaföldváron, az „Érték, vagy eszköz?” című projektjének következő eseményén. A tanulmányút célja a Dunaföldvári Vár szabadtéri színpadán a Levendula Alapfokú Művészeti Iskola és az Ördögszekér Táncegyesület szervezésében megrendezésre kerülő Antanténusz néptáncfesztivál 2018. június 10-én. A fesztivál programja szerint 10 órától a 10–14 éves diákokból álló csoportok, 15.30-tól pedig a 6–9 évesek versenye zajlik. A díjkiosztó 18.30-kor lesz.

Hatszáz gyermek érkezik Dunaföldvárra részben a környező településekről, de a többi között Budapestről, Pécsről, Székesfehérvárról, Hajdusámsonból, Nagybaracskáról, Alapról, Enyingről, Kiskőrösről, Kalocsáról, Izsákról, sőt a határon túli Temesvárról is.

A zsűri tagjai jeles és elismert néptánc-pedagógusok, koreográfusok: a Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett Kovács Norbert, a Kodály Zoltán-díjas Kecskeméti Táncegyüttes művészeti vezetője; Lukács László, aki az Örökség Gyermek Néptánc Egyesület és a Martin György Néptáncszövetség elnökségi tagja; valamint Szűcsné Urbán Mária, aki a Jászság Népi Együttes vezetője és több országos együttes produkciójának táncoktatója, koreográfusa.

A tanulmányút során szakembereink a néptáncoktatás, a néptánccal való közösségi nevelés hatása a ma gyermekére, a pedagógusok attitűdjének feltérképezése, ennek lenyomata az általuk vezetett csoportokon, azok tagjain, valamint a néptánc színpadi megjelenítésében jelenleg uralkodó trendek megfigyelése, ennek hatása a gyermek táncegyüttesekre, azok tagjaira.

Műhelymunka Tordason

2018.05.03.-04. Műhelymunka Tordason feljegyzés

Feljegyzés

Műhelymunka

Tordas, 2018. május3-4.

 

Téma:

 

„Tordas település és az ott működő Pillikék táncműhely adott otthont a Transznacionális Együttműködések pályázatunk keretében rendezett műhelymunkának. A két napos programban a helyi táncélet szereplőivel találkoztunk, velük, az Ő élményeiken keresztül próbáltuk vizsgálni, hogy milyen szellemiség, milyen belső erő, kohézió jellemzi az ott folyó közösségi munkát? Emellett fontos volt a színvonal, az együttlét szakmai minősége is. A munkára a magyar táncélet tíz kiemelkedő személyisége mellett zenészeket és helyi szakembereket is felkértünk. A tordasi élmények rávilágítottak, hogy a vezetői, közösségszervezői emberi jellemzők nagyban meghatározzák a tanítványi kör minőségét és a hosszabb távú fennmaradás lehetőségét is. A tapasztalatokat a későbbi műhelymunkákon kutatási anyagokká gyúrjuk és ezekből állítjuk össze a végleges szakmai összegzéseket.”

 

 

 

Társadalomkép:

Tordas jellemzően a Budapesthez tartozó agglomeráció településeként vehető számításba, annak ellenére, hogy láthatóan régi hagyományokkal rendelkező, önálló település volt. A lakosság nagyobb arányát ma már a betelepülő, Budapest-központtal tevékenykedő családok adják. A fentiek adják, hogy a nagyközség létszáma nem csökken, inkább emelkedik, de mindez nem a természetes szaporulatnak, hanem a hely népszerűségének köszönhető. A társadalom nagy arányban képzett, jelentős az értelmiségi réteg. A családok száma, minősége (együttélés) az országos átlagnál magasabb. Az elöregedés nem jellemző. Óvoda, iskola van, mindegyik magas színvonalon működik.

 

Kultúrával kapcsolatos tapasztalatok:

 

A nagyvárosok környezetében található települések lakossága jellemzően vegyes kultúrát képvisel. Gyakori a nemzetiségi sokszínűség is, pl. Budapest térségében a svábok, tótok, szerbek jelenléte, kultúrája. A hagyományőrzéstől eltekintve az tapasztalható, hogy a művészetek, sportok, egyéb tudásfejlesztő és szabadidős formák jelentős mértékben elérhetőek és ezzel osztják a helyi társadalom érdeklődését, bontják, sokszorozzák a közösségeket. A kisebb létszámú közösségek az eltérő érdeklődési kör miatt kevésbé tartják a kapcsolatot. Nem érvényesül tehát kellően a helyi kohézió, nem érhető tetten a települési identitástudat.

Ettől eltérő jelenség tapasztalható Tordason. Évtizedekkel ezelőtt elindult a népművészet jeles képviselőinek betelepülése. Ezt a kultúrát képviselve már soka meghatározó szakember, család él a Községben (Szabó Szilárd és Németh Ildikó koreográfusok, Salamon Ferenc zenész, Éri Péter zenész, Kása Béla népi fotográfus, stb.). Az Ő jelenlétük és a településen elkezdett kitartó munkálkodásuk, tanító-nevelő munkájuk jelentős társadalmi formálódást eredményezett. Az iskola művészeti képzésében jelen van a néptánc, népzene, népi kézművesség, mely meghatározza a tanulók fejlődését. A felnőtté válás során ebben a szellemiségben folytatódik a továbbtanulás, családalapítás. A fiatalok viselkedését nagyban befolyásolják az előzőleg kapott értékek. Tordas jelentős szerepet vállalt a mai professzionális néptánc élet utánpótlásában, a fesztiválok világának alakításában. Ezek mellett kiemelkedőek a helyi eredmények.

A Tordasi Pillikék Néptánccsoport mellett hagyományőrző huszár bandérium, felnőtt férfi dalárda, senior tánckör jött létre, nagyszámú népzenész, néptáncos él a településen. Látható, hogy ezek a pozitív változások egy műhely kitartó munkálkodásából alakultak ki, melyet Szabó Szilárd és Németh Ildikó vezetnek.

Versenyhez való viszonyulás

A tordasi fiatalok a versenyt a mestereik elvárásainak és tanításának megfelelően kezelik. Jellemző az emberi tisztesség, a versenytársak tisztelete, a versenyre való alapos, tisztességes felkészülés és az esetleges sikertelenség megfelelő kezelése, méltósággal való elfogadása. A siker önmérsékletre, a sikertelenség önvizsgálatra, több munkára sarkall. A néphagyomány többet jelent egy tanult anyag gyakorlásánál és fejlesztésénél, az élet részévé, jellemformáló tényezővé válik, behatol a mindennapok kultúrájába, tevékenységformák, társas viselkedések alakítójává válik.

A mesterek elmondása szerint ezek a jellemzők szinte minden tanítványukra elmondhatóak.

2018.05.03.-04. Műhelymunka Tordason

A program időpontja: 2018. május 3-4.

A program helyszíne: Tordas
A program szervezője: Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület
Érintettek létszáma: 50 fő

 

Tordas település és az ott működő Pillikék táncműhely adott otthont a Transznacionális Együttműködések pályázatunk keretében rendezett műhelymunkának. A két napos programban a helyi táncélet szereplőivel találkoztunk, velük, az Ő élményeiken keresztül próbáltuk vizsgálni, hogy milyen szellemiség, milyen belső erő, kohézió jellemzi az ott folyó közösségi munkát? Emellett fontos volt a színvonal, az együttlét szakmai minősége is. A munkára a magyar táncélet tíz kiemelkedő személyisége mellett zenészeket és helyi szakembereket is felkértünk. A tordasi élmények rávilágítottak, hogy a vezetői, közösségszervezői emberi jellemzők nagyban meghatározzák a tanítványi kör minőségét és a haosszabb távú fennmaradás lehetőségét is. A tapasztalatokat a későbbi műhelymunkákon kutatási anyagokká gyúrjuk és ezekből állítjuk össze a végleges szakmai összegzéseket.

2018.04.27.–05.1. Mediawave feljegyzés

Feljegyzés

Műhelymunka

Komárom, 2018. április27-május 1.

 

Téma: A Mediawave-en jelen lévő tánccsoportok személyi, nemi, korosztályi összetételét, a más kultúrákhoz való viszonyulást, emberi jellemzőket, viselkedéseket.

 

„Közép-Európa egyik legjelentősebb művészeti filmszemléje és kulturális együttléte zajlik évek óta a komáromi Monostori Erőd falai között. Büszkék vagyunk arra, hogy az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület nem csak vendégként, hanem egyes részprogramok szervezőjeként is jelen lehet ezen a rendezvényen. Az idei program is magas emberi és szakmai minőségi körítéssel zajlott. Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület vállalta a közkonyha hagyományos ételeinek elkészítését, ezek felszolgálását. Részt vettünk az események felkonferálásában, a Fláre Beás zenekar koncertjében, az Andalúz-Magyar lakodalom és az azt megelőző legény-és leánybúcsú szervezésében és lebonyolításában. Ezek mellett lovas programokkal is igyekeztünk gazdagítani a rendezvénysorozatot. Egyesületünk műhelymunkát szervezett a rendezvényre, mely jelentős néptáncos közösségeket mozgat. A műhelymunka a Transznacionális Együttműködések pályázat kapcsán valósult meg, vizsgálta a jelen lévő tánccsoportok személyi, nemi, korosztályi összetételét, a más kultúrákhoz való viszonyulást, emberi jellemzőket, viselkedéseket. A műhelymunkák során táncházi szituációkban, közös egyeztetéseken, értelmező beszélgetéseken végeztük vizsgálatainkat.

A rendezvény mindvégig nagy érdeklődés mellett zajlott.”

 

 

A résztvevők összetétele:

A programban az anyaországi szereplők és vendégek mellett több határon túli csoport és egyén is részt vett. Jelen voltak Szlovákia szlovák és magyar szervezetei, romániai magyar szervezetek, de voltak andalúz, ázsiai, dél-amerikai civilek és kisebb kulturális csoportok is.

 

Kultúrák találkozásának formái, tapasztalatok:

A gasztronómiai együttműködések alapvetően ezekkel az „érdeklődői” csoportokkal alakultak ki. Az ételek készítése során maguk is bekapcsolódtak, s míg a magyar ízeket kóstolták, elkészítettek több saját ételt is, így már itt megkezdődött a kultúrák találkozása, „vetélkedése”. Az ételkészítés és elfogyasztás során megszólalt a népzene, melyet magyarországi népzenekarok képviseltek. Ehhez hamar csatlakoztak a vendégként érkező nemzetközi népzenekarok, így a táncházi forma zenei változata folyamatossá vált.

 

A rendezvény nemzetközi jellege miatt megfigyelhettük, hogy eltérő kultúrákból érkezett – akár más nyelvet is beszélő – emberek miként egyesíthetik lelki, szívbéli értékeiket a kultúra által. A táncoktatás mellett zajló táncházban nem volt szükség egyetlen egymáshoz intézett mondatra sem ahhoz, hogy értsük egymás szándékait, gondolatait. A közös mozdulatok, a terek használata, az egymásra figyelés órákon át hozta a közös lélegzés érzését. Mindemellett az idegen ajkúak jelentős szeletet kaptak a magyar kultúrából, melyet bizonyára életre szóló kulturális emlékként hordoznak majd. Ez az emlék a későbbiekben meghatározhatja, nagyban befolyásolhatja a magyar társadalomhoz való emberi viszonyulásukat is. A táncban egy pillanatra sem jelent meg a versengés, az önmutogatás, még a magyar résztvevők között sem. Nem látták szükségét. A hangulatos táncházak során kialakult kapcsolat és a megismert zene, tánc elismertsége alapozta meg az esti koncertek és táncelőadások viharos sikerét.

 

Nemek, korosztályok

A résztvevői kör vegyes volt mind nemét, mind korosztályát tekintve. A rendezvény kisközösségi, családias formájára való tekintettel jól tapasztalhattuk a családok valóságos jelenlétét is, így több korosztály is jelen volt. A nők a táncesteken, táncházakon általában nyitottabban viselkedtek, mint a néphagyományban az jellemző. Ez betudható a résztvevői kör átlagosnál magasabb műveltségi szintjének és a rendezvény nyitott, befogadó jellegének is, illetve annak, hogy ezek a személyek gyakori látogatói a hasonló közösségi eseményeknek. Gyermek résztvevők kevésbé voltak, jellemző volt a fiatal felnőttek és a közép-korosztály részvétele.

2018.04.27.–05.1. Mediawave

A program időpontja: 2018. április 27 – május 1.

A program helyszíne: Komárom
A program szervezője: Mediawave Alapítvány
Érintettek létszáma: 2000 fő

 

Közép-Európa egyik legjelentősebb művészeti filmszemléje és kulturális együttléte zajlik évek óta a komáromi Monostori Erőd falai között. Büszkék vagyunk arra, hogy az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület nem csak vendégként, hanem egyes részprogramok szervezőjeként is jelen lehet ezen a rendezvényen. Az idei program is magas emberi és szakmai minőségi körítéssel zajlott. Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület vállalta a közkonyha hagyományos ételeinek elkészítését, ezek felszolgálását. Részt vettünk az események felkonferálásában, a Fláre Beás zenekar koncertjében, az Andalúz-Magyar lakodalom és az azt megelőző legény-és leánybúcsú szervezésében és lebonyolításában. Ezek mellett lovas programokkal is igyekeztünk gazdagítani a rendezvénysorozatot. Egyesületünk műhelymunkát szervezett a rendezvényre, mely jelentős néptáncos közösségeket mozgat. A műhelymunka a Transznacionális Együttműködések pályázat kapcsán valósult meg, vizsgálta a jelen lévő tánccsoportok személyi, nemi, korosztályi összetételét, a más kultúrákhoz való viszonyulást, emberi jellemzőket, viselkedéseket. A műhelymunkák során táncházi szituációkban, közös egyeztetéseken, értelmező beszélgetéseken végeztük vizsgálatainkat.

A rendezvény mindvégig nagy érdeklődés mellett zajlott.

Műhelymunka a Mediawave rendezvényen