Category: EFOP-5.2.2-17-2017-00054

2019.05.04.-05. Komáromi tanulmányút feljegyzés

Feljegyzés

Tanulmányút

Komárom, 2019. május4-5.

 

Téma: Közösségfejlesztés, kultúraközvetítésről(közösségépítés, a közösség és a személyes identitás kapcsolata, a néptánc szerepe egy közösség életében, a néptánc közösségalakító természete, a kisközösségek ereje, a házasság közösségben játszott szerep)

 

 

„Az előadások alatt szó esett kultúraközvetítésről, közösségépítésről, a közösség és a személyes identitás kapcsolatáról, a néptánc szerepéről egy közösség életében, a néptánc közösségalakító természetéről, a kisközösségek erejéről, a házasság közösségben játszott szerepéről.

A szakmai programsorozat mellett a különböző szervezetek működését, azok erejét a gyakorlatban is megtekinthettük. Egyesületünk tagjainak, Bánhelyi Józsefnek, Horváth Orsolyának és Bánhelyi Juditnak közös fotókiállítása a MEDIAWAVE központi helyszínén került megrendezésre, emellett gasztronómiai és kulturális programok szervezésében is részünk volt. Az immár hagyománnyá érlelődött nemzetközi lakodalom is megrendezésre került. A szokáshoz illő módon az ifjú pár leány- és legénybúcsúval köszönt el fiatalkorától; másnap a lakodalom következett. E mellett filmes programokon, különféle témájú workshopokon vettek részt az érdeklődők (animációs játszóház, csángó gyermektáncház, kazamata túra, jóga műhely, társasjátékok).

A tanulmányút során szakembereink rengeteg ötletet gyűjtöttek mind a programszervezés, mind a közösségfejlesztés területén, amelyekkel haza térve saját közösségük életét színesíthetik. Fontos, hogy a gyermek és ifjúsági korosztálynak példát mutassunk a közösségben való részvétel elengedhetetlenségéről, az abban történő cselekvő együttműködésről. Érdemes ezeket a mintákat már korán átadni, hiszen így a következő generáció még erősebb alapra tud építkezni. A közösségi részvétel hozzásegíti utódainkat a társadalmi felelősségvállalás fontosságának felismeréséhez. A vezetőknek meglátásunk szerint csak a lehetőséget és a teret kell megteremteniük számukra.”

 

 

Kíváncsian vizsgáltuk az idén is nagy sikerrel megrendezésre került Mediawave fesztivál programjait. A nemzetközileg is nagy ismertségnek és színes programoknak köszönhetően bepillantást nyerhettünk, hogyan viszonyulnak egymáshoz a programsorozat vendégei, változik-e az egyén viselkedése, mikor nem csak néhány száz hasonló érdeklődésű társával vesz részt érdeklődési körének megfelelő programokon, hanem több ezer fővel. Hasonlóan az eddig vizsgált programokhoz, a Mediawave fesztiválon is érezhető volt a közösségi összetartás, a résztvevők kapcsolatainak elmélyülése az idő előrehaladtával. A visszatérő résztvevők száma évről évre nő, mellyel szintén emelkedik a néptáncosok száma is. Ez alapján elmondható, hogy a közösségi rendezvények és fesztiválok pozitív befolyásoló tényezői a hagyományőrző néptáncos közösségnek. Ahogy a gyermekeknél megfigyelhető a pozitív változás az élményközpontú táncoktatás hatására, úgy a fiatal felnőtt és felnőtt korosztályt a hasonló témájú rendezvényekkel lehet pozitívan motiválni a néptánc űzésére.

Nem csak szakmai, tánctechnikai újításokkal ismertették meg egymást a résztvevők, de közösségi együttműködésben is jelentős változások voltak megfigyelhetők. A közösségi reggelik és esti főzések során olyan rutinra tehettek szert a látogatók, melyet későbbi táncos karrierjük és magánéletük során is ösztönösen hasznosíthatnak. Ez a nemzetközi táncos közösség olyan értékekkel szolgál mind világszínvonalon, mind egymásnak, melyet kisebb, zártabb közösségek akik nem vettek részt hasonló rendezvényen, lehet hogy soha nem ismernek meg.

A feltett kérdésre, hogy kik a példaképei, a legtöbb válaszadó a régi táncosok mellett a többi táncost jelölte válaszul. Ez azt jelenti, hogy a tradíciók megtartása és régi idők tisztelete mellett a közösség véleményét is fontosnak tartják a fiatalok, a hagyomány mellett az új idők tradíciói is megférnek. Felmerül a kérdés, lehet-e a hagyományőrzést oly módon átadni a fiatal korosztály számára, hogy az ne legyen száraz tananyag, belevihetők-e olyan tradíciók, melyek ugyan nem voltak jelen nagyapáink idején, mégis megállnák a helyüket tánchagyományaink között? Lehet-e „modernizálni” a hagyományőrzést, vagy egyáltalán érdemes-e? A rendezvény olyan ötvözetét mutatta meg a modern fesztiválozási szokásoknak és a tradíciók továbbvitelének, mely vonzerejével, és ennek a vonzerőnek elsajátításával többeket is a néptánccal való foglalkozáshoz csábíthatna.

Több fiatalt megkérdeztünk a jövőbeni terveit illetően a néptánccal kapcsolatban. Többek hobbiként tekintenek rá, egyfajta kikapcsolódásként, mely a próbák alatt és a hasonló rendezvényeken teljesedik ki igazán. Talán a fiatalokat különösen érintő „bizonytalan jövő” érzet miatt nem tudtunk konkrét választ kapni, szeretne-e foglalkozni a jövőben is néptánccal. Eredményeink sikeressége érdekében érdemes lesz komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéssel, hiszen célunk hogy ne csak elsődlegesen „szünidei kikapcsolódásként” tekintsenek a fiatalok a hagyományőrzésre, mellyel akár díjakat is nyerhetnek.

További vizsgálatot igénylő témakörök:

  • „siker” fogalmának jelentése a fiatalok körében:

o             hogyan tervezi a jövőjét? Gondolkodott-e azon, hogy életvitel szerűen foglalkozzon hagyományőrzéssel?

  • Fiatalok tervei a jövő tekintetében:

o             szerepel-e bármilyen formában későbbi tervei során a néptánc? Ha igen, milyen formában és miért? (Eddig is elvárás volt tőle a tánc, annak akar megfelelni, vagy saját örömére folytatja?)

Komáromi tanulmányút képek

2019.05.04.-05. Komáromi tanulmányút

A program időpontja: 2019.05.04-05.

A program helyszíne: Komárom

 

 

A közhasznú minősítésű MEDIAWAVE Alapítvány 1991-ben alapított non-profit civil szervezet. Alaptevékenysége a MEDIAWAVE Fesztivál megszervezése. A szóban forgó alapítvány alulról jövő kezdeményezések által létrehozott szervezet, együttműködése állami és önkormányzati intézményekkel partneri alapon lehetséges. A MEDIAWAVE Alapítvány az ország különböző részein a közismert MEDIAWAVE Fesztivál mellett számos más kulturális projekten is dolgozik, nemzetközi kapcsolatrendszere is széles.

Már a 29. alkalommal került lebonyolításra a Monostori Erődben és környékén a Nemzetközi Film és Zenei együttlét néven ismert rendezvény. A fesztivál a sokszínű zenés és filmes felhozatal mellett alapvetőnek tartja a nyitottságot más személyek és más kultúrák megismerése iránt, ezzel elősegítve az egyes népcsoportok, nemzetiségek, illetve különböző műfajok egymáshoz közelítését. A fentiek fényében remek alkalom nyílt tehát a szakembereknek arra, hogy civil szervezetek vezetőivel – akik különböző csoportokkal, ezen belül is leginkább fiatalokkal foglalkoznak – elbeszélgessenek. Számos tartalmas előadáson vehettünk részt, melyek mellett az Alapítvány által szervezett fesztivál életébe is betekinthettünk.

Az előadások alatt szó esett kultúraközvetítésről, közösségépítésről, a közösség és a személyes identitás kapcsolatáról, a néptánc szerepéről egy közösség életében, a néptánc közösségalakító természetéről, a kisközösségek erejéről, a házasság közösségben játszott szerepéről.

A szakmai programsorozat mellett a különböző szervezetek működését, azok erejét a gyakorlatban is megtekinthettük. Egyesületünk tagjainak, Bánhelyi Józsefnek, Horváth Orsolyának és Bánhelyi Juditnak közös fotókiállítása a MEDIAWAVE központi helyszínén került megrendezésre, emellett gasztronómiai és kulturális programok szervezésében is részünk volt. Az immár hagyománnyá érlelődött nemzetközi lakodalom is megrendezésre került. A szokáshoz illő módon az ifjú pár leány- és legénybúcsúval köszönt el fiatalkorától; másnap a lakodalom következett. E mellett filmes programokon, különféle témájú workshopokon vettek részt az érdeklődők (animációs játszóház, csángó gyermektáncház, kazamata túra, jóga műhely, társasjátékok).

A tanulmányút során szakembereink rengeteg ötletet gyűjtöttek mind a programszervezés, mind a közösségfejlesztés területén, amelyekkel haza térve saját közösségük életét színesíthetik. Fontos, hogy a gyermek és ifjúsági korosztálynak példát mutassunk a közösségben való részvétel elengedhetetlenségéről, az abban történő cselekvő együttműködésről. Érdemes ezeket a mintákat már korán átadni, hiszen így a következő generáció még erősebb alapra tud építkezni. A közösségi részvétel hozzásegíti utódainkat a társadalmi felelősségvállalás fontosságának felismeréséhez. A vezetőknek meglátásunk szerint csak a lehetőséget és a teret kell megteremteniük számukra.

2019. május 4-5., Komárom – Tanulmányút

2019. május 4-én és 5-én folytatódik „Érték vagy eszköz” című projektünk, a műhelymunka során Komáromba látogatunk a Mediawave fesztiválra. A műhelymunka fő témája a Közösségfejlesztés, kultúraközvetítés. A fesztiválon figyelemmel kísérjük az immár hagyománnyá érlelődött nemzetközi lakodalmat melynek során szokáshoz illő módon az ifjú pár leány- és legénybúcsúval köszön el fiatalkorától, ezt másnap a lakodalom követi. E mellett filmes programokon, különféle témájú workshopokon veszünk részt (animációs játszóház, csángó gyermektáncház, kazamata túra, jóga műhely, társasjátékok) melynek során tanulmányozhatjuk a program célkitűzéseihez közel álló témákat.

ESETTANULMÁNY MAGYARORSZÁG

Esettanulmány letöltése

2019.03.20.-21. Műhelymunka – Békéscsaba feljegyzés

Feljegyzés

Műhelymunka

Békéscsaba, 2019. március 20-21.

 

Téma: a sokszínűség (a népművészet sokrétűsége?? és a multikulturalitás)

 

„A műhelymunka alkalmával többek között arra is választ kaphattunk, milyen módon igazodhatunk ela népművészet többrétegű világában, hogyan lehet ennek különböző irányzatait, ágazatait összekapcsolni, miképpen lehet együtt tevékenykedni a hagyományőrzés egymástól eltérő útjain. Ha ebben a témában a különböző népművészeti ágak összefognak, illetve megfelelő módszert dolgoznak ki a továbbörökítésre, a tudás átadására, akkor ezek az értékek a jövő generáció számára is érdekes, izgalmas módon válnak élővé, azaz sokkal könnyebben tudják a fiatalok befogadni.

Ennek a folyamatnak úgy kell megtörténnie, hogy a gyermekek ne érezzék mindezt felülről jövő pressziónak, kötelező dolognak, hanem örömüket leljék benne, szórakozásnak fogják fel, igényük legyen ezen ágak megismerésére, alapvető szükségletükké váljon az új tudás megszerzése, mindez az életük része legyen. E célok megvalósulásához kellenek a megfelelő szakemberek, akik előmozdítják a gyermekek ezen irányba tartó fejlődését. A népművészeti ágak tudásanyagát olyan módon kell átadni, hogy a foglalkozások, oktatások mindig sikerélményként csapódjanak le a gyermekben, ráadásul ez a sikerélmény vezessen el jó hangulatú közösségi tevékenységekhez is.

A műhelymunka másik fontos témája a multikulturalitás. Ezzel azért fontos interakcióba hozni a gyermekeket, mivel így újabb lehetőségük nyílik a fejlődésre. A népművészetben szintén elengedhetetlen a különböző kultúrák megismerése. Magyarország történelmében ugyanis számos népcsoport játszott megkerülhetetlen szerepet, e népcsoportok alakították, formálták a befogadó ország hagyományait. Fontos megismerni, megtanulni ezeknek a népeknek az eredetét, tradícióját, hiszen ez nagy segítséget nyújt a sokszínűség és a különbözőség kezelésében.

A szakemberek különböző módszerek segítségével olyan kognitív, verbális és nonverbális készségeket tudnak kifejleszteni, amelyek a különféle kultúrákkal és kulturális csoportokkal való együttműködést megalapozzák, elősegítik.

A szakmai programok mellett megismerkedhettünk a csabai kolbász töltésének módjával, s ezt gyakorlatban is kipróbálhattunk.”

 

 

Terepmunkánk során nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy megfigyelhessük milyen hatással van a gyermekeke az élményközpontú tanulás, illetve modern világunk multikulturális társadalma. Térségenként eltérő, néptánc kultúránk színes palettájának köszönhetően a fiatalok feladata nem mondható egyszerűnek, ezért is tartják fontosnak Békéscsabán a gyermekek játékos módú tanítását, hogy egy—egy próba után ne térjenek haza csalódottan. mindemellett fontos megemlíteni egy olyan jelenséget, mely további komoly kérdéseket vet fel a fiatalok hagyományőrzéssel kapcsolatos viszonyát tekintve.

Az Alföld egyik legkeletibb szegletében is felmerült az elvándorlás kérdése. Igaz az ország nyugati felében, Ausztria közelsége miatt már nem számít kirívó esetnek, ha egy vagy több család a jobb megélhetés reményében elhagyja az országot. Veszélyezteti-e ez a jelenség a hagyományok fennmaradását? A hagyományőrző egyesületekben zajló, néptáncos fiatalok kinevelését nagyban akadályozza ez a jelenség. Sok tehetséges fiatal folytatja, vagy kezdi meg tanulmányait külföldön, esetenként ha a család is kint él, nagyon kicsi az esély a hazatérésre. Más ország, más oktatás, más lehetőségek. Amennyiben a gyermek mégis a néptáncot szeretné szabadidős foglalkozásaként választani, sokkal szűkebbek a lehetőségek. Ha mégis esetleg a magyarországi egyesület és kinti lakásuk közti ingázást választja, az mind fizikailag, mind szellemileg felőröl egy fiatal szervezetet.

Gyakran a néptánc próbák alatt szövődött baráti kapcsolatok tartanak egy-egy gyermeket az egyesületnél. Felvetődik a kérdés, tudja-e maradásra bírni a fiatalt a néptánc szeretete az egyesületnél, ha vele táncoló barátja / párja elköltözik, és abba hagyja a néptáncot, vagy barátjának távozásával ő is kilép az egyesületből? A mai kor gyermekeit nagyban befolyásolja az a megfelelési kényszer, melyet saját magukkal és barátaikkal szemben támasztanak. Korábban Tatabányán is feltettük a kérdéseket a gyermekeknek, amelyek közt az is szerepelt, miért döntöttek a néptánc, mint szabadidős tevékenység mellett. Kirívóan magas volt azoknak a fiataloknak az aránya, akik válaszként a „tetszett a közösség /egy fiú / egy lány és ezért mentem hozzájuk” választ adta. Ha más élmények nem erősítik a tánc iránti szeretetet, könnyen lemond róla a fiatal. Ezen jelenség nehezíti meg igazán az oktatók feladatát, hogy a gyermek ne érezze kényszernek a megjelenést a néptánc próbákon, saját indíttatásából, élményszerzés miatt folytassa a táncot.

Műhelymunka – Békéscsaba képek

2019.03.20.-21. Műhelymunka – Békéscsaba

A program időpontja: 2019.03.20-21.

A program helyszíne: Békéscsaba

 

 

 

A pályázat időtartama alatt nagyon fontos a szakmai fejődés. A békéscsabai eseményen a sokszínűség került előtérbe: ennek megfelelően konferenciával egybekötött műhelymunka valósult meg, amelynek során a népművészeten belüli sokrétűség és a multikulturalitás is vita tárgyát képezte.

A műhelymunka alkalmával többek között arra is választ kaphattunk, milyen módon igazodhatunk el a népművészet többrétegű világában, hogyan lehet ennek különböző irányzatait, ágazatait összekapcsolni, miképpen lehet együtt tevékenykedni a hagyományőrzés egymástól eltérő útjain. Ha ebben a témában a különböző népművészeti ágak összefognak, illetve megfelelő módszert dolgoznak ki a továbbörökítésre, a tudás átadására, akkor ezek az értékek a jövő generáció számára is érdekes, izgalmas módon válnak élővé, azaz sokkal könnyebben tudják a fiatalok befogadni.

Ennek a folyamatnak úgy kell megtörténnie, hogy a gyermekek ne érezzék mindezt felülről jövő pressziónak, kötelező dolognak, hanem örömüket leljék benne, szórakozásnak fogják fel, igényük legyen ezen ágak megismerésére, alapvető szükségletükké váljon az új tudás megszerzése, mindez az életük része legyen. E célok megvalósulásához kellenek a megfelelő szakemberek, akik előmozdítják a gyermekek ezen irányba tartó fejlődését. A népművészeti ágak tudásanyagát olyan módon kell átadni, hogy a foglalkozások, oktatások mindig sikerélményként csapódjanak le a gyermekben, ráadásul ez a sikerélmény vezessen el jó hangulatú közösségi tevékenységekhez is.

A műhelymunka másik fontos témája a multikulturalitás. Ezzel azért fontos interakcióba hozni a gyermekeket, mivel így újabb lehetőségük nyílik a fejlődésre. A népművészetben szintén elengedhetetlen a különböző kultúrák megismerése. Magyarország történelmében ugyanis számos népcsoport játszott megkerülhetetlen szerepet, e népcsoportok alakították, formálták a befogadó ország hagyományait. Fontos megismerni, megtanulni ezeknek a népeknek az eredetét, tradícióját, hiszen ez nagy segítséget nyújt a sokszínűség és a különbözőség kezelésében.

A szakemberek különböző módszerek segítségével olyan kognitív, verbális és nonverbális készségeket tudnak kifejleszteni, amelyek a különféle kultúrákkal és kulturális csoportokkal való együttműködést megalapozzák, elősegítik.

A szakmai programok mellett megismerkedhettünk a csabai kolbász töltésének módjával, s ezt gyakorlatban is kipróbálhattunk.

A program időpontja: 2019.03.20-21.

A program helyszíne: Békéscsaba

 

 

 

A pályázat időtartama alatt nagyon fontos a szakmai fejődés. A békéscsabai eseményen a sokszínűség került előtérbe: ennek megfelelően konferenciával egybekötött műhelymunka valósult meg, amelynek során a népművészeten belüli sokrétűség és a multikulturalitás is vita tárgyát képezte.

A műhelymunka alkalmával többek között arra is választ kaphattunk, milyen módon igazodhatunk el a népművészet többrétegű világában, hogyan lehet ennek különböző irányzatait, ágazatait összekapcsolni, miképpen lehet együtt tevékenykedni a hagyományőrzés egymástól eltérő útjain. Ha ebben a témában a különböző népművészeti ágak összefognak, illetve megfelelő módszert dolgoznak ki a továbbörökítésre, a tudás átadására, akkor ezek az értékek a jövő generáció számára is érdekes, izgalmas módon válnak élővé, azaz sokkal könnyebben tudják a fiatalok befogadni.

Ennek a folyamatnak úgy kell megtörténnie, hogy a gyermekek ne érezzék mindezt felülről jövő pressziónak, kötelező dolognak, hanem örömüket leljék benne, szórakozásnak fogják fel, igényük legyen ezen ágak megismerésére, alapvető szükségletükké váljon az új tudás megszerzése, mindez az életük része legyen. E célok megvalósulásához kellenek a megfelelő szakemberek, akik előmozdítják a gyermekek ezen irányba tartó fejlődését. A népművészeti ágak tudásanyagát olyan módon kell átadni, hogy a foglalkozások, oktatások mindig sikerélményként csapódjanak le a gyermekben, ráadásul ez a sikerélmény vezessen el jó hangulatú közösségi tevékenységekhez is.

A műhelymunka másik fontos témája a multikulturalitás. Ezzel azért fontos interakcióba hozni a gyermekeket, mivel így újabb lehetőségük nyílik a fejlődésre. A népművészetben szintén elengedhetetlen a különböző kultúrák megismerése. Magyarország történelmében ugyanis számos népcsoport játszott megkerülhetetlen szerepet, e népcsoportok alakították, formálták a befogadó ország hagyományait. Fontos megismerni, megtanulni ezeknek a népeknek az eredetét, tradícióját, hiszen ez nagy segítséget nyújt a sokszínűség és a különbözőség kezelésében.

A szakemberek különböző módszerek segítségével olyan kognitív, verbális és nonverbális készségeket tudnak kifejleszteni, amelyek a különféle kultúrákkal és kulturális csoportokkal való együttműködést megalapozzák, elősegítik.

A szakmai programok mellett megismerkedhettünk a csabai kolbász töltésének módjával, s ezt gyakorlatban is kipróbálhattunk.

2019. március 20-21., Békéscsaba – Műhelymunka

Soron következő műhelymunkánkat Békéscsabán tartjuk, melynek tervezett témái a népművészet sokszínűsége, a hagyományok öröklődése és a multikulturalitás.

A műhelymunka során arra keressük a választ, hogy milyen módon lehet a népművészeti ágakat koherens módon kezelni, és ezt milyen módszerekkel, lehet élményszerűvé tenni a ma gyermeke számára. Van-e megtartó ereje a hagyománynak, az azzal foglalkozó népművészeti közösségeknek, ha igen melyek azok a formák, amelyekkel jobb eredmény érhető el e téren. A multikulturalitás témájában a vizsgálandó területek az etnikumok egymásra hatása, együttműködése a kultúra területén, a kultúra nyelvén. Erre kiváló helyszín a Viharsarok, ahol több kiemelkedő tánckultúrával rendelkező nemzetiség él.

2019.02.23.-24. Tanulmányút Lakiteleken feljegyzés

Feljegyzés

Tanulmányút

Lakitelek, 2019. február 23-24.

 

Téma: A Lakiteleki népfőiskola tevékenységének és a Kösöntyű Táncegyüttes működésének, céljainak megismerése valamint a Békésszentandrási Faluház és a helyi hagyományőrző egyesület megismerése

 

„Hazai és külföldi szakembereink közös tanulmányútra utaztak február végén. Célunk egy olyan táncegyüttessel való találkozás volt, amelynek elsődleges szándékai között a közösség belső építése, az együtt eltöltött minőségi idő minél tágabb kiterjesztése, s nem pedig a sikerre való törekvés szerepel.”

 

„nyári táboraik során arra törekednek, hogy az adott táncanyag területéről hívják az oktatókat: ők a saját falujukban, a különböző táncesemények során lesték el az alapmotívumokat. A néptáncot Gabriella szerint nem megtanulni, hanem érezni, átélni és eljárni kell. Vallják, a hagyományozódott tudást fontos átörökíteni, hiszen ha ez nem történik meg, akkor a tradíció szépen lassan elhalványul. Táncházaikban a résztvevők aktív részesei a történéseknek, élményként élik meg az ilyen alkalmakat”

 

 

Szombaton Békésszentandrás tájházával és az azt működtető civil szervezettel ismerkedtünk meg.

 

A tanulmányúton résztvevők számos jó gyakorlatot, ötletet halottak a látogatás alkalmával, főképpen azt tapasztalták meg, miképpen lehet működtetni egy olyan csoportot, amely nem az eredményekért, hanem a tánc szeretetéért, de talán még inkább a közösségért él. A másik megismert civil szervezet pedig saját erejéből valósította meg az álmait, őrzi a hagyományt a mai napig. Ők tudják: a jövőjük a múltjukban gyökerezik.

 

Tanulmányutunk során tanúi lehettünk, milyen megtartó ereje van a táncegyütteseknek, a hagyományokra épülő oktatásnak. Lakiteleken nagy múltra tekintő hagyománya van a fiatalok táncoktatásának, ennek köszönhetően folyamatos az utánpótlás képzése. A közösség célzott belső fejlesztésének köszönhetően a korábban már tapasztalt, családi hagyományként öröklődő hagyománytisztelő szellemiség ivódott a fiatalokba. Itt a siker szót másképp értelmezik, mint sok más együttesek tagjai. Legnagyobb sikernek tekintik, ha a fiatalok saját örömükre, képességeikhez mérten, de szeretetből járnak a próbákra. Amellett hogy tudásuk legjavát nyújtják a színpadon, generációról generációra örökítik tovább azt a tudást, mely hagyományaik legjavát szolgálja.

Fontos szempontjuk a minőségi idő eltöltése. A modernizálódó világban sajnos egyre több gyermek kallódik el – legyen városi vagy falusi – ezért élményközpontú oktatással, kapcsolatok építésével igyekeznek a gyermekeknek egy olyan összetartó közösséget teremteni, mely felülemelkedik a rossz irányba húzó társaik hatásán. Képzettségtől függetlenül egyaránt megtalálják a helyüket azok a fiatalok is, akik esetlegesen tanulmányaik során sikertelenebbek társaiknál, hiszen a tánc felszabadítóan hat mindenkire.

A tanulás könnyebbé tétele és a hagyományok őrzésének remek ötvözetét mutatja be, hogy oktatóikat a környékből, táncukat a saját falujukban táncházakon lesték el. A közösség és helyszín, a hagyományok továbbörökítése mind olyan tényező a gyermekek számára, melyekhez kötni tudják a mozdulatokat, ezzel elmélyítve a tánchoz való viszonyukat. Tovább erősíti a gyermekek kötődését, hogy a táncházakban aktív résztvevői lehetnek a történéseknek, a tanultakat hasznosítani tudják, sikerélményként elkönyvelve az eseményeket.

A kérdésre hogy „Magyarságismereti-, honismereti tudásanyagot kap-e a tánctudás mellé” megállapíthatjuk, hogy egyértelmű igen a válasz, hiszen az idősebbektől megtanult mozdulatok mellett, azok kialakulásának elemzésére is sor kerül. Ugyan ezen tudást szerzik meg egy-egy, más tájegységre szervezett kirándulás alkalmával, mikor saját történetükön kívül más tájegységek táncaival ismerkedhetnek meg. Ha megismerkednek egy új népszokással, azt gyakran saját életükben is bevezetik, ezzel élesztve fel régi hagyományokat a néptáncon kívül.

A tanulmányutak és a Lakiteleken tapasztaltak jól példázzák, hogyan lehet a néptáncot úgy tanítani a gyermekeknek, hogy ne a versenyeken elért eredmények legyenek a fő ösztönző erők.

 

A Lakitelek Népfőiskola Közép-kelet Európa egyik szellemi központja. Az a hely elengedhetetlenül hozza a néptánccsoport számára a nemzetközi kulturális kapcsolatokat, melyeket kiemelten kezel az együttes. Kitűnő kapcsolatokat ápolnak Kárpátalja, Moldva, Erdély, Délvidék, Felvidék hasonló szervezeteivel, gyakoriak a csereprogramok, közös események. A tánccsoport így tulajdonképpen Lakitelek kulturális névjegye is egyben. Az élő nemzetközi kapcsolataik azt bizonyítják, hogy nem szükséges egy csoportnak magas minősítést látványos szakmai díjakat elérni ahhoz, hogy jó emberi és kulturális kapcsolatokat ápolhasson, vagy külföldre utazhasson. Jó képet mutat természetesen, ha a csoport hiteles munkát folytat és igényes a szakmai megjelenésére is.