Category: EFOP-5.2.2-17-2017-00054

Feljegyzés

Műhelymunka

Kiscsősz, 2019. május25.

Téma: a feljegyzett tapasztalatokat átbeszélése az új információk tükrében felmerült gondolatok, ötletek, következtetések megosztása (Veszprém Megyei Gyermek Néptánc Találkozó)

Megállapítások

• megfelelően kiválasztott módszertan segítségével létrehozhatóak olyan foglalkozások, amelyeken a különböző képességű gyermekek a saját csoportjukon belül integrált fejlődésen mennek keresztül,
• mindez a mozgás, a zene és az érzelmi hatások két agyféltekére épített fejlesztése által valósul meg,
• a foglalkozásokat élménnyé kell tenni a gyermekek számára,
• a foglalkozások során hagyjuk a gyermekeket, hogy – kontrolált pedagógusi irányítással – megmutassák egyéniségüket,
• az oktatási intézményekkel együttműködve kell megvalósítani az iskolában történő művészeti képzést,
• az iskoláknak a gyermekek részére hozzáférhető, nyilvános kompetenciamérésekkel kell alátámasztaniuk a néptáncoktatás, a hagyományőrzés fontosságát, így talán jobban be tudjuk őket vonni a közös munkába,
• a gyermekek oktatásánál fontos a fokozatosság elve: először az alapokat (ritmusérzék, állóképesség, zenéhez való alkalmazkodás) kell fejleszteni, majd megismertethetjük velük a népi játékokat, énekeket, a néptánc alapjait; csak ezután következhet a tánc színpadi megjelenítése.

A kiscsőszön megrendezett Veszprém Megyei Gyermek Néptánc Találkozón a korábban már saját magunknak feltett kérdésekre kerestük a választ:

• Milyen élményekkel lehet egy gyermeket a néptánc szeretetére tanítani, kitartását ösztönözni?
• Mi az a kapcsolódási pont, mely a gyermekeket és a felnőtteket is közösen motiválja?
• Mennyire erős a szülői befolyás a gyermekek néptánc gyakorlásával kapcsolatban?

A megfelelő módszertan kiválasztása során ismét felvetődik a gyermekek saját szintjén történő élmény gazdag tanítása. Népi mondókák, kézműves foglalkozások és népdalok tanításával fejleszthetők ki azok a készségek, melyre a későbbi, mentálisan és fizikálisan is nagy erőfeszítést kívánó technikai sajátosságok természetes mozgássá, lélekből fakadó játékká alakulnak. A mondókák és népdalok a gyermek ritmusérzékét hivatottak fejleszteni, míg a kézműves foglalkozások játékosan ismertetik meg a gyermekekkel népi motívumaink egyediségét. Sokszor előfordul hogy egy-egy foglalkozás alatt olyan ismeretekre tesz szert a gyermek, mely kortársaival szemben nagy előnyökhöz juttatja, tanulmányai során is hasznosítani tudja a szabadidejében elsajátított ismereteket, ezzel erősítve benne a sikerélményt. Ezek az élmények meghatározóak a gyermekek későbbi ismeretei bővítése során, kapaszkodót nyújtanak a néptánc széles skálájának elsajátításában.

Második felvetült kérdésünk, a kapcsolódási pontot, közös motivációt keresett a gyermekek és felnőttek között. Elmondható, hogy gyakran a gyermekek élmény dús beszámolói késztetik a szülőket arra, hogy maguk is kipróbálják a néptáncot. A kapcsolódási pontokat a zene szeretete és a mozgás öröme képezik. Könnyebbséget jelent a szülő számára, ha olyan táncegyüttesbe jár gyermeke, ahol felnőtt csoportok is indulnak, a résztvevők szintje szerint kezdő, haladó vagy akár profi szinten is. Felnőtt korosztályban is fontos, hogy ne szegje kedvét a táncosnak az, ha magánál ügyesebb táncosokkal kerül egy csoportba, motiválja az, hogy kitartással akár ő is profi táncos lehet. A családi összetartást is erősíti, ha mindannyian egy egyesülethez tudnak csatlakozni, az egyesülettel közösen tudnak programokon részt venni. Ez nem csak a táncosok közötti kapcsolatépítést segíti elő, de a családon belüli összetartást, kommunikációt is fejleszti.

A fent említettekből kifolyólag merült fel a kérdés: ezen élmények miatt mekkora a szülői befolyás a gyermekek néptáncos szokásaira. Ha a szülő azt látja, hogy gyermeke sikeres ezen a téren, megpróbálja őt minél jobban támogatni. Azonban a gyermekekben sokszor felmerül ebből fakadóan a bizonyítási vágy, a versenyekre már nem az élményszerzés miatt megy el a fiatal, hanem az eredmények érdeklik, a helyezések motiválják. Főként a városi, nagy egyesületeknél figyelhető meg ez a jelenség, ahol a közös programok általában valamilyen versenyen teljesednek ki.

Egyéb megfigyelések:

Tartás, testkultúra általában magas szintű

A tanulási képesség kiemelkedő, különösen a koncentrációt igénylő tárgyaknál

A kommunikáció magas szintű, nyitott.

Kapcsolatépítésben, fejlesztésben sikeresek a fiatalok.

Jellemző az önálló döntéshozatali képesség.

Kiemelkedő közösségi érzékenység

Program helyszíne: Kiscsősz

Program időpontja: 2019. május 24-25.

A következő műhelymunka helyszíne ismét Kiscsősz volt. Ezen az eseményen az elmúlt időszak során feljegyzett tapasztalatokat beszélték át a szakemberek, azaz az új információk tükrében felmerült gondolatokat, ötleteket, következtetéseket osztották meg egymással.

A beszélgetések során több megállapítást is tettek a jelenlévők:

• megfelelően kiválasztott módszertan segítségével létrehozhatóak olyan foglalkozások, amelyeken a különböző képességű gyermekek a saját csoportjukon belül integrált fejlődésen mennek keresztül,
• mindez a mozgás, a zene és az érzelmi hatások két agyféltekére épített fejlesztése által valósul meg,
• a foglalkozásokat élménnyé kell tenni a gyermekek számára,
• a foglalkozások során hagyjuk a gyermekeket, hogy – kontrolált pedagógusi irányítással – megmutassák egyéniségüket,
• az oktatási intézményekkel együttműködve kell megvalósítani az iskolában történő művészeti képzést,
• az iskoláknak a gyermekek részére hozzáférhető, nyilvános kompetenciamérésekkel kell alátámasztaniuk a néptáncoktatás, a hagyományőrzés fontosságát, így talán jobban be tudjuk őket vonni a közös munkába,
• a gyermekek oktatásánál fontos a fokozatosság elve: először az alapokat (ritmusérzék, állóképesség, zenéhez való alkalmazkodás) kell fejleszteni, majd megismertethetjük velük a népi játékokat, énekeket, a néptánc alapjait; csak ezután következhet a tánc színpadi megjelenítése.

A második nap során az Élő Forrás alapfokú Művészeti Iskola mutatta be a szakembereknek, hogy milyen eredménnyel végzi művészeti oktatását a különböző partnerintézményekben. Erre remek alkalom volt az aznap Kiscsősz területén rendezett Veszprém Megyei Gyermek Néptánc Találkozó, amelyen az iskola csoportjai, diákjai is felléptek. Közel háromszáz gyermek szereplését lehetett megcsodálni napközben a színpadon. A műhelymunkán résztvevők nemcsak a tánc színpadi megjelenítését nézték, hanem több gyermekkel és szülővel is elbeszélgettek: ennek során újabb tapasztalatokat tudtak gyűjteni.